Bosszúkereskedés jellemzően akkor fordul elő, amikor a kereskedőt jelentős veszteség vagy veszteségek sorozata éri. Az elvesztett pénzeszközök „visszaszerzésére” irányuló nyomás hatására a kereskedő eltér a stratégiájától, gyakran a pozíció méretét növeli, vagy magasabb kockázatú ügyletekbe lép.
Képzeljük el például, hogy egy váratlan piaci visszaesés okozta jelentős veszteség után a kereskedő egy újabb kockázatos pozícióval próbálja meg visszaszerezni az elvesztett tőkét. Az új pozíció a közelmúltbeli visszaesés ellen fogad. Annak ellenére, hogy a piaci mutatók további csökkenést jeleznek, a kereskedő kitart az új pozíció mellett, kizárólag azért, hogy visszaszerezze korábbi veszteségeit.
A bosszúkereskedés negatívan befolyásolhatja a kereskedőket mind pénzügyileg, mind érzelmileg. Pénzügyi szempontból a bosszúkereskedés gyakran további veszteségekhez vezet. A kereskedés gyakoriságának növekedése magasabb kereskedési költségeket is eredményezhet.
Érzelmi szempontból a bosszúkereskedés stresszhez és szorongáshoz vezethet. Frusztrációt és kudarcérzetet is okozhat, ami eltántoríthatja a kereskedőt attól, hogy a jövőben szisztematikus kereskedési megközelítést kövessen. Továbbá, a kitartó bosszúkereskedés kiégéshez vezethet, ami miatt a kereskedő elveszíti érdeklődését, és akár teljesen fel is hagyhat a kereskedéssel.
A kereskedés nehéz és nagyon megterhelő lehet. Ha azon kapod magad, hogy bosszúból kereskedsz, vagy nem követed a kereskedési stratégiáidat, a hosszú távú befektetés biztonságosabb és könnyebb választás lehet számodra, különösen ha még kezdő vagy.
A bosszúkereskedés alatt a kereskedők érzelmi reakcióját értjük, mellyel megpróbálják mielőbb visszaszerezni veszteségeiket. Mind pénzügyileg, mind érzelmileg negatívan hat a kereskedőkre, ami kiégéshez és további pénzügyi veszteségekhez vezethet.
Amikor egy ügylet az eredetileg kért vagy várt ártól eltérő áron teljesül, általában alacsony likviditású p...
A befektetők által a magasabb szintű kockázatvállalásért cserébe elvárt plusz kompenzáció.
Egyes kereskedők hajlamossága arra, hogy a többség cselekedeteit utánozzák.