Nem helyettesíthető token (NFT)
Közösségi származó cikk – szerző: John Ma
A
nem helyettesíthető token (NFT) a kriptográfiai tokenek egyik típusa, amely egy egyedi eszközt képvisel. Az NFT-k digitális vagy valós eszközök tokenizált változatai. A hitelesség és a tulajdonjog ellenőrizhető bizonyítékaként működnek egy blokklánchálózaton belül. Az NFT-k nem cserélhetők fel egymással, és bevezetik a szűkösség fogalmát a digitális világba.
A
helyettesíthetőség azt jelenti, hogy az eszköz egyes egységei felcserélhetők egymással, és lényegében megkülönböztethetetlenek egymástól. Például az összes
fiat valuta helyettesíthető. Ahhoz, hogy csereeszközként működjön, minden egyes egységnek felcserélhetőnek kell lennie bármely más, vele egyenértékű egyedi egységgel. Az egydolláros bankjegy bármely más valódi egydolláros bankjeggyel felcserélhető.
Az NFT-ket
decentralizált alkalmazások (DApp) használhatják egyedi digitális és gyűjthető tárgyak létrehozására és tulajdonlására. Bár az NFT-kkel kereskedni lehet olyan nyílt piactereken, amelyek összekötik a vásárlókat az eladókkal, érdemes megjegyezni, hogy minden NFT értéke egyedi.
Különböző keretrendszereket hoztak létre az NFT-k kibocsátásának megkönnyítésére. Ezek közül a legjelentősebb az
ERC-721, amely a nem helyettesíthető eszközök kibocsátására és az
Ethereum blokkláncon való kereskedésére vonatkozó szabvány. Egy újabb, továbbfejlesztett szabvány az
ERC-1155, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen
szerződés helyettesíthető és nem-helyettesíthető tokeneket is tartalmazzon.
A NFT-k szabványosítása nagyobb fokú
átjárhatóságot tesz lehetővé, ami azt jelenti, hogy az egyedi eszközök viszonylag könnyen átutalhatók az alkalmazások között.
Az NFT-k az új blokkláncalapú digitális gazdaság kulcsfontosságú alkotóelemeivé válhatnak. Számos különböző területen használhatók, például a videojátékok, a
digitális identitás, a licenckezelés, a tanúsítványok vagy a képzőművészet területén, és még a tárgyak résztulajdonlását is lehetővé teszik. A tulajdonjogi és azonosító adatok blokkláncon történő tárolása növelné az adatintegritást és az adatvédelmet, az eszközök egyszerű,
bizalomminimalizált átutalása és kezelése pedig csökkenthetné a súrlódásokat a kereskedés során és a globális gazdaságban.