Mit jelent a stakelés?
Kezdőlap
Cikkek
Mit jelent a stakelés?

Mit jelent a stakelés?

Középszintű
Közzétéve Sep 22, 2019Frissítve May 10, 2023
9m

Bevezetés

A stakelés lényegében a bányászat egy kevésbé erőforrás-igényes alternatívája. Ez a pénzeszközök lekötését jelenti egy kriptotárcában, mellyel támogatja a blokklánc hálózat biztonságát és működését. Egyszerűen fogalmazva, a stakelés a kriptovaluták zárolása jutalomért.

A legtöbb esetben az érméket közvetlenül a kriptotárcájából, például a Trust Walletből tudja majd stakelni. Másrészt számos tőzsde kínál stakelési szolgáltatásokat a felhasználóinak. A Binance Staking segítségével könnyedén szerezhet jutalmakat – mindössze annyit kell tennie, hogy a tőzsdén tartja az érméit. Erre később bővebben is kitérünk.

Ahhoz, hogy jobban megértse, mi is az a stakelés, először is meg kell értenie, hogyan működik a Proof of Stake (PoS). A PoS egy olyan konszenzusmechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy a blokkláncok energiatakarékosabban működjenek, miközben (legalábbis elméletben) megfelelő mértékben megmarad a decentralizáció. Nézzük meg, mi is az a PoS, és hogyan működik a stakelés.


Mi az a Proof of Stake (PoS)?

Ha tudja, hogyan működik a Bitcoin, akkor valószínűleg ismeri a Proof of Work (PoW) fogalmát. Ez az a mechanizmus, amely lehetővé teszi a tranzakciók blokkokba gyűjtését. Ezután ezeket a blokkokat összekapcsolják a blokklánc létrehozásához. Pontosabban, a bányászok versenyeznek egy összetett matematikai feladvány megoldásáért, és aki előbb megoldja, az kapja meg a jogot, hogy a következő blokkot hozzáadja a blokklánchoz.

A Proof of Work igen erős mechanizmusnak bizonyult a konszenzus decentralizált módon történő létrehozására. A probléma az, hogy ez sok önkényes számítással jár. A bányászok által megoldandó feladványoknak nincs más célja, mint a hálózat biztonságának fenntartása. Mondhatnánk, hogy ez önmagában is alátámasztja ennek a sok számításnak a szükségességét. Ezen a ponton azonban felmerülhet a kérdés: vannak más módszerek a decentralizált konszenzus fenntartására magas számítástechnikai költségek nélkül?

Itt jön képbe a Proof of Stake. Az alapötlet az, hogy a résztvevők zárolhatják az érméket („stake”), és bizonyos időközönként a protokoll véletlenszerűen hozzárendeli az egyikükhöz a jogot a következő blokk érvényesítésére. Általában a kiválasztás valószínűsége arányos az érmék mennyiségével – minél több érmét zárol valaki, annál nagyobb az esélye a kiválasztásra.

A stakelés kiválasztási folyamata


Így nem a hash-feladványok megoldásának képessége határozza meg, hogy melyik résztvevő hoz létre egy blokkot, mint a Proof of Work esetében. Helyette a stakelt érmék mennyisége a döntő.

Egyesek azzal érvelnek, hogy a blokkok stakeléssel történő előállítása nagyobb fokú skálázhatóságot tesz lehetővé a blokkláncok számára. Ez az egyik oka annak, hogy az Ethereum hálózat a tervek szerint a PoW-ról PoS-re fog áttérni számos technikai frissítés keretében, amelyet együttesen ETH 2.0-nak neveznek.


Ki hozta létre a Proof of Stake-et?

A Proof of Stake egyik korai megjelenése Sunny King és Scott Nadal nevéhez fűződik a Peercoinhoz írt 2012-es tanulmányuk kapcsán. Úgy jellemzik, mint „Satoshi Nakamoto Bitcoinjából származó peer-to-peer kriptovaluta”.

A Peercoin hálózat egy hibrid PoW/PoS mechanizmussal indult, ahol a PoW-t elsősorban a kezdeti készlet létrehozására használták. A hálózat hosszú távú fenntarthatóságához azonban nem volt rá szükség, ezért a jelentősége fokozatosan csökkent. Valójában a hálózat biztonságának nagy része a PoS-on alapult.


Mi az a Delegated Proof of Stake (DPoS)?

Ennek a mechanizmusnak egy alternatív változatát Daniel Larimer fejlesztette ki 2014-ben Delegated Proof of Stake (DPoS) néven. Először a BitShares blokklánc részeként használták, de nem sokkal később más hálózatok is átvették a modellt. Ezek közé tartozik a Steem és az EOS, amelyeket szintén Larimer hozott létre.

A DPoS lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy érmeegyenlegüket szavazatként leköthessék, úgy, hogy a szavazati jog a birtokolt érmék számával arányos. Ezekkel a szavazatokkal választanak ki több megbízottat, akik szavazóik nevében kezelik a blokkláncot, garantálva a biztonságot és a konszenzust. Jellemzően a stakelési jutalmakat e megbízottak között osztják szét, akik aztán a jutalmak egy részét egyéni hozzájárulásuk arányában osztják szét választóik között.

A DPoS modell lehetővé teszi a konszenzus elérését kisebb számú validációs csomóponttal is. Ezáltal általában javítja a hálózat teljesítményét. Másrészt viszont a decentralizáció csökkenését eredményezheti, mivel a hálózat a validációs csomópontok egy kis, kiválasztott csoportjára támaszkodik. Ezek a validációs csomópontok kezelik a blokklánc működését és általános irányítását. Részt vesznek a konszenzus elérésének és a kulcsfontosságú irányítási paraméterek meghatározásának folyamatában. 

Egyszerűen fogalmazva, a DPoS lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a hálózat más résztvevőin keresztül gyakorolják befolyásukat.


Hogyan működik a stakelés?

Amint arról már korábban beszéltünk, a Proof of Work blokkláncok a bányászatra támaszkodnak, hogy új blokkokat adjanak hozzá a blokklánchoz. Ezzel szemben a Proof of Stake láncok a stakelés folyamatán keresztül állítanak elő és validálnak új blokkokat. A stakelés során validátorok zárolják érméiket, így a protokoll bizonyos időközönként véletlenszerűen kiválasztja őket egy blokk létrehozására. Általában azok a résztvevők, akik nagyobb összeget stakelnek, nagyobb eséllyel kerülnek kiválasztásra a következő blokk validálására.

Ez lehetővé teszi a blokkok előállítását anélkül, hogy speciális bányászati hardverekre, például ASIC-ekre lenne szükség. Míg az ASIC bányászat jelentős hardveres befektetést igényel, addig a stakelés magába a kriptovalutába való közvetlen befektetést jelenti. Így ahelyett, hogy számítási munkával versenyeznének a következő blokkért, a PoS validátorokat az általuk stakelt érmék száma alapján választják ki. A „stake” (az érmék lekötése) az, ami a validátorokat a hálózat biztonságának fenntartására ösztönzi. Ha ezt elmulasztják, a stakelt érméik veszélybe kerülhetnek

Míg minden Proof of Stake blokkláncnak megvan a maga saját stakelési valutája, egyes hálózatok két tokenes rendszert alkalmaznak, ahol a jutalmakat egy másik tokenben fizetik ki.

Gyakorlati szinten a stakelés csak annyit jelent, hogy a pénzeszközöket egy megadott tárcában tartjuk. Ez lényegében bárki számára lehetővé teszi, hogy különféle hálózati funkciókat hajtson végre stakelési jutalmakért cserébe. Ez azt is magában foglalhatja, hogy pénzeszközöket ad hozzá egy stake poolhoz, amire rövidesen részletesebben kitérünk.


Hogyan számítják ki a stakelési jutalmakat?

Erre nincs rövid válasz. Minden blokklánc hálózat más módon számítja ki a stakelési jutalmakat.

Néhányat blokkonként állítanak be, számos különböző tényezőt figyelembe véve. Például:

  • hány érmét stakel a validátor 

  • mióta stakel aktívan a validátor

  • hány érmét stakelnek összesen a hálózaton 

  • az inflációs ráta

  • egyéb tényezők

Néhány más hálózat esetében a stakelési jutalmakat fix százalékban határozzák meg. Ezeket a jutalmakat egyfajta inflációs kompenzációként osztják szét a validátorok között. Az infláció arra ösztönzi a felhasználókat, hogy elköltsék érméiket ahelyett, hogy megtartanák őket, ami növelheti a kriptovalutaként való felhasználásukat. Ezzel a modellel azonban a validátorok pontosan kiszámíthatják, hogy milyen stakelési jutalomra számíthatnak.

Egyesek számára kedvezőbbnek tűnhet egy kiszámítható jutalmazási ütemterv, mint a blokkjutalom megszerzésének esélye. És mivel ez nyilvános információ, több résztvevőt ösztönözhet arra, hogy részt vegyenek a stakelésben. 


Mi az a stake pool?

A stake pool az érmék tulajdonosainak egy csoportja, akik egyesítik erőforrásaikat, hogy növeljék esélyeiket a blokkok validálására és a jutalmak elnyerésére. Egyesítik stakelési erejüket, és a jutalmakat a poolhoz való hozzájárulásuk arányában osztják meg.

Egy stake pool felállítása és fenntartása gyakran sok időt és szakértelmet igényel. A stake poolok általában azokon a hálózatokon a leghatékonyabbak, ahol a belépési korlát (technikai vagy pénzügyi) viszonylag magas. Ezért sok pool szolgáltató díjat számít fel a résztvevők között szétosztott stakelési jutalmakból.

Ettől eltekintve a poolok nagyobb rugalmasságot biztosítanak az egyes stakelők számára. A staket általában egy meghatározott időtartamra kell zárolni, és általában a protokollban van egy meghatározott lehívási vagy feloldási idő. Továbbá, szinte mindig van egy meghatározott minimális stakelési összeg a rosszindulatú viselkedés visszaszorítása érdekében.

A legtöbb stake pool alacsony minimális egyenleget igényel, és nem határoz meg további lehívási időt. Ezért az új felhasználók számára ideális lehet egy stake poolhoz való csatlakozás ahelyett, hogy egyedül stakelnének.


Mi az a hideg stakelés?

A hideg stakelés egy internethez nem csatlakoztatott tárcán keresztül történő stakelés folyamatára utal. Ez történhet hardveres tárcával, de megoldható egy air-gapped szoftveres tárcával is.

A hideg stakelést támogató hálózatok lehetővé teszik a felhasználók számára a stakelést, miközben pénzeszközeiket biztonságosan offline állapotban tartják. Érdemes megjegyezni, hogy ha valaki kiveszi érméit a hidegtárolásból, akkor nem kap jutalmat.

A hideg stakelés különösen hasznos a nagy összegben stakelők számára, akik a hálózat támogatása mellett a pénzeszközeik maximális védelmét is szeretnék biztosítani.


Belépne a kriptovaluták világába? Vegyen bitcoint a Binance-en!


Hogyan stakelhetek a Binance-en?

Úgy is gondolhat a Binance Earn - Zárolt stakelésre, mintha egy stake poolhoz adná érméit. Azonban nincsenek díjak, és több mint 100 különböző kriptovaluta közül választhat!


Záró gondolatok

A Proof of Stake és a stakelés több lehetőséget biztosít mindazok számára, akik részt kívánnak venni a blokkláncok konszenzusában és irányításában. Ráadásul ez egy rendkívül egyszerű módja annak, hogy passzív jövedelemre tegyen szert szimplán az érmék birtoklásával. Ahogy egyre egyszerűbbé válik a stakelés, úgy csökkennek a blokklánc ökoszisztémába való belépés korlátai is.

Érdemes azonban észben tartani, hogy a stakelés sem teljesen kockázatmentes. A pénzeszközök okosszerződésben való zárolása során felmerülhetnek hibák, ezért mindig fontos hogy saját kutatást végezzen és minőségi tárcát, például Trust Walletet használjon. 

Nézze meg stakelési oldalunkat, hogy lássa, mely érmék támogatottak a stakeléshez, és szerezzen jutalmakat még ma!