Mi az a SegWit?
A Segregated Witness (SegWit) egy 2015-ben kifejlesztett protokollfrissítés. Az ötlet a blokklánchálózatok skálázhatósági problémáját hivatott megoldani, amellyel a blokklánchálózatok a mai napig küzdenek.
A Bitcoin-hálózat átlagosan 10 percenként validál egy új blokkot, amelyek mindegyike több tranzakciót tartalmaz. Így a blokkméret befolyásolja az egyes blokkokban megerősíthető tranzakciók számát. Jelenleg a Bitcoin-blokklánc másodpercenként körülbelül 7 tranzakciót képes feldolgozni.
A SegWit lényege, hogy a blokkadatokat úgy rendezi át, hogy az aláírások már nem kerülnek a tranzakciós adatok mellé. Más szóval, a SegWit frissítés a tanúk (aláírások) és a tranzakciós adatok elkülönítéséből áll. Ez lehetővé teszi, hogy az egyes blokkokban több tranzakciót lehessen tárolni , ami növeli a hálózat tranzakciós áteresztő képességét.
Mivel a hálózat másodpercenként csak körülbelül 7 tranzakciót képes feldolgozni, a Bitcoin-tranzakciók lassúak lehetnek. Sokkal lassabbak a hagyományos fizetési megoldásokhoz és pénzügyi hálózatokhoz képest, amelyek másodpercenként több ezer tranzakciót képesek feldolgozni.
A SegWit koncepciót 2015-ben fejlesztette ki Pieter Wuille Bitcoin-fejlesztő, valamint más Bitcoin Core közreműködők. A SegWit frissítést 2017 augusztusában egy soft fork formájában hajtották végre a Bitcoin-hálózaton.
Ma már számos kriptovaluta projekt használja a SegWit protokollt, köztük a Bitcoin és a Litecoin. A protokollfrissítés számos előnnyel járt, például a tranzakciós sebesség és a blokk-kapacitás javulásával. Emellett a SegWit megoldotta az úgynevezett tranzakciós átalakíthatósági hibát is (ezt alább tárgyaljuk).
Melyek a SegWit fő előnyei?
Kapacitás növelése
A SegWit egyik legnagyobb előnye a blokk-kapacitás növekedése. Azáltal, hogy az aláírási adatokat elválasztja a tranzakciós bemenettől, lehetővé teszi, hogy több tranzakció férjen el egy blokkban.
A tranzakciók két fő összetevőből állnak: bemenetekből és kimenetekből. A bemenet lényegében a feladó publikus címét, míg a kimenet a címzett publikus címét tartalmazza. A feladónak azonban bizonyítania kell, hogy rendelkezik az átutalandó pénzösszeggel, mégpedig egy digitális aláírás révén.
SegWit nélkül az aláírási adatok akár a blokk 65%-át is elfoglalhatják. A SegWit azonban elkülöníti az aláírási adatokat a tranzakció bemenetétől. Ennek eredményeképp a tényleges blokkméret 1 MB-ról körülbelül 4 MB-ra nő.
Fontos tudni, hogy a SegWit nem tényleges blokkméret-növekedést jelent. Ez egy megoldás a tényleges blokkméret növelésére anélkül, hogy bővítenie kellene a blokkméret limitjét (ami hard forkot igényelne). Pontosabban, a tényleges blokkméret továbbra is 1 MB, de a tényleges blokkméret limitje 4 MB.
A SegWit bevezette a blokk súlyának ötletét is. A blokk súlyát olyan fogalomnak tekinthetjük, amely felváltja a blokkméret fogalmát. A blokk súlya lényegében egy olyan mérőszám, amely magában foglalja az összes blokkadatot, beleértve a tranzakciós adatokat (1 MB) és az aláírási adatokat (legfeljebb 3 MB), amelyek már nem részei a bemeneti mezőnek.
Tranzakciós sebesség növelése
Egy több tranzakció tárolására alkalmas blokkal a SegWit a tranzakciók sebességét is képes növelni, mivel nagyobb mennyiségű tranzakció folyhat át a blokkláncon. Annak ellenére, hogy egy blokk kibányászása ugyanannyi időt vesz igénybe, több tranzakciót dolgoznak fel benne, így a TPS-arány magasabb.
A megnövekedett tranzakciós sebesség szintén hozzájárult a tranzakciós költségek csökkentéséhez a Bitcoin-hálózaton. A SegWit előtt nem volt ritka, hogy a tranzakciónk több mint 30 dollár költséggel jártak. A SegWit azonban drámai mértékben, tranzakciónként kevesebb mint 1 dollárra csökkentette ezt a költséget.
➟ Belépne a kriptovaluták világába? Vegyen Bitcoint (BTC) a Binance-en!
Tranzakciós átalakíthatóság javítása
A Bitcoin egyik fő problémáját az jelentette, hogy a tranzakciók aláírását meg lehetett hamisítani. Ha egy aláírást megváltoztatnak, az a két fél közötti tranzakció meghamisítását eredményezheti. Mivel a blokkláncokon tárolt adatok gyakorlatilag megváltoztathatatlanok, az érvénytelen tranzakciókat tartósan tárolhatnák a blokkláncon.
A SegWit használatával az aláírások többé nem részei a tranzakciós adatoknak, ami megszünteti az adatok megváltoztatásának lehetőségét. Ez a javítás további innovációt tett lehetővé a blokkláncközösségen belül, beleértve a második rétegbeli protokollokat és az okosszerződéseket.
SegWit és a Lightning Network
A második rétegbeli protokollok fejlesztését részben a tranzakciók alakíthatósági hibájának javítása tette lehetővé. Egyszerűen fogalmazva, a másodszintű protokollok olyan új platformok vagy termékek, amelyek egy blokkláncra, például a Bitcoinra épülnek. Az egyik legnépszerűbb második rétegbeli protokoll a Lightning Network, egy off-chain mikrofizetési hálózat.
A Lightning Network egy második rétegbeli protokoll, amely a Bitcoin-hálózaton működik. A Lightning Network fő célja, hogy több tranzakciót lehessen rövidebb idő alatt megerősíteni, ami gyorsabb tranzakciókat eredményez a felhasználók számára. A tranzakciókat off-chain gyűjtik össze, és hatékonyan pufferelik a Bitcoin-hálózat számára, hogy végül feldolgozza őket.
A Lightning Network eredetileg a Bitcoinhoz lett fejlesztetve. Számos más kriptovaluta- és blokkláncprojekt azonban már dolgozik a technológia bevezetésén a saját hálózataikban. Ez nemcsak a tranzakciók visszaigazolási idejét csökkenti, hanem elősegíti a skálázhatósági probléma új megoldásainak kifejlesztését is.
SegWit vs. SegWit2x
A SegWit egy soft fork frissítés, ami azt jelenti, hogy visszamenőlegesen kompatibilis. Más szóval még azok a Bitcoin-csomópontok is képesek feldolgozni a tranzakciókat, amelyeken még nem futtatták a SegWit-frissítést. Volt azonban egy másik javasolt SegWit implementáció is, a SegWit2x (S2X), amely egy hard fork frissítést igényelne.
A legfontosabb különbség a SegWit és a SegWit2x között az, hogy az utóbbi nem csak a tranzakciók csoportosítását változtatta volna meg, hanem a blokkméretet is növelte volna (1 MB-ról 2 MB-ra). A nagyobb blokkméret mégis növelné a csomópont-üzemeltetők és a bányászok terheit, mivel több adatot kellene kezelni.
Egy másik jelentős különbség, hogy a SegWit javaslatot a Bitcoin közössége támogatta és érvényesítette. Ebből született meg az UASF fogalma, ami a felhasználó által aktivált soft fork rövidítése.
Másrészt a SegWit2x jelentős változtatást javasolt a Bitcoin egyik alapvető szabályának megváltoztatására. Mivel azonban a fejlesztők nem tudtak konszenzusra jutni az elfogadásáról és végrehajtásáról, a SegWit2x mozgalom végül felfüggesztésre került.
Nested SegWit vs. Native SegWit (bech32)
Röviden, a Native SegWit (más néven bech32) a Nested SegWit frissített változata. A bech32 formátum nagyobb tranzakciós sebességet, jobb hibafelismerő mechanizmusokat és még alacsonyabb tranzakciós díjakat kínál. A bech32 címek kisbetűsek, így könnyebben olvashatók.
Ne feledje, hogy a nem-SegWit (Legacy), Nested SegWit és Native SegWit (bech32) címek közötti blokklánc tranzakciók teljesen kompatibilisek. Azonban nem minden tőzsde és kriptotárca támogatja a SegWitet, így előfordulhat, hogy nem tud közvetlenül SegWit-címre pénzeszközöket lehívni.
A Binance tőzsde támogatja a Bitcoin (BTC) SegWit-letétbe helyezéseket és lehívásokat. További információkat a SegWit GYIK oldalán találhat.
Záró gondolatok
A SegWit bevezetése a Bitcoin legnagyobb protokollfrissítését jelentette, és a tény, hogy ezt a decentralizált közösség támogatta és hajtotta végre, még érdekesebbé teszi.
A SegWit bevezetése jelentős előrelépés volt a Bitcoin és más blokklánchálózatok problémáinak megoldásában - különösen a skálázhatóság tekintetében. A SegWit és a második rétegbeli protokollok kombinációja révén a blokklánchálózatok több tranzakciót képesek kezelni, nagyobb hatékonysággal és alacsonyabb költségekkel.
Annak ellenére, hogy a SegWit egy hatékony és innovatív megoldás, még nem került teljes mértékben elfogadásra. Jelenleg a SegWit-et használó Bitcoin-címek százalékos aránya körülbelül 53%.