Mi az Ethereum?
Tartalomjegyzék
Fejezetek
1. fejezet – Az Ethereum alapjai
Mi az Ethereum?
Mi a különbség az Ethereum és az ether (ETH) között?
Mitől értékes az Ethereum?
Mi az a blokklánc?
Ethereum vs. Bitcoin – mi a különbség?
Hogyan működik az Ethereum?
Mi az az okosszerződés?
Ki hozta létre az Ethereumot?
Hogyan osztották szét az ethert?
Mi volt a THE DAO és mi az Ethereum Classic?
2. fejezet – Honnan jött az ether?
Hogyan jön létre új ether?
Hány ether van a világon?
Hogyan működik az Ethereum bányászat?
Mi az Ethereum gas?
Gas és gas korlátok
Mennyi ideig tart egy Ethereum blokk bányászata?
Mik azok az Ethereum tokenek?
3. fejezet – Ethereum: az első lépések
Hogyan vásárolhatok ETH-t?
Mit vásárolhatok etherrel (ETH)?
Mire használható az Ethereum?
Mi van, ha elvesztem az ETH-m?
Visszafordíthatom az Ethereum-tranzakciókat?
Az Ethereum-tranzakciók privátak?
Kereshetek pénzt az Ethereummal?
Hogyan tárolható az ETH?
Hogyan tudok letétbe helyezni ETH-t a Binance-en?
Hogyan tudok ETH-t tárolni a Binance-en?
Hogyan hívhatok le ETH-t a Binance-ről?
Hogyan tárolhatom az ETH-m egy Ethereum tárcában?
Mi az Ethereum logója és szimbóluma?
4. fejezet – Skálázhatóság, ETH 2.0 és az Ethereum jövője
Mi a skálázhatóság?
Miért van szükség az Ethereum skálázhatóságára?
A blokklánc skálázhatósági trilemma
Hány tranzakciót tud feldolgozni az Ethereum?
Mi az Ethereum 2.0?
Mit jelent az Ethereum sharding?
Mi az Ethereum Plasma?
Mik azok az Ethereum rollupok?
Mi az Ethereum Proof of Stake (PoS)?
Mit jelent az Ethereum stakelés?
5. fejezet – Az Ethereum és a decentralizált pénzügy (DeFi)
Mi az a decentralizált pénzügy (DeFi)?
Mire használható a decentralizált pénzügy (DeFi)?
Elterjed valaha széles körben a decentralizált pénzügy (DeFi)?
Milyen decentralizált pénzügyi (DeFi) alkalmazások vannak?
Decentralizált tőzsdék (DEX-ek) az Ethereumon
6. fejezet – Részvétel az Ethereum-hálózatban
Mi az Ethereum csomópont?
Hogyan működik az Ethereum csomópont?
Ethereum teljes csomópontok
Ethereum könnyű csomópontok
Ethereum bányászati csomópontok
Hogyan kell futtatni egy Ethereum csomópontot?
Hogyan lehet bányászni az Ethereumon?
Mi az Ethereum ProgPoW?
Ki fejleszti az Ethereum szoftvert?
Mi az a Solidity?
KezdőlapCikkek
Mi az Ethereum?

Mi az Ethereum?

Kezdő
Közzétéve Mar 18, 2020Frissítve Aug 30, 2022
48m

Fejezetek

  1. Az Ethereum alapjai

  2. Honnan jött az Ether?

  3. Ethereum: az első lépések

  4. Skálázhatóság, ETH 2.0 és az Ethereum jövője

  5. Az Ethereum és a decentralizált pénzügy (DeFi)

  6. Részvétel az Ethereum hálózatban


1. fejezet – Az Ethereum alapjai

Tartalom


Mi az Ethereum?

Az Ethereum egy decentralizált számítási platform. Úgy is gondolhatunk rá, mint egy laptopra vagy PC-re, amely nem egyetlen készüléken fut. Ehelyett egyidejűleg több ezer gépen fut a világ minden táján, vagyis nincs tulajdonosa.

A Bitcoinhoz és más kriptovalutákhoz hasonlóan az Ethereum is lehetővé teszi a digitális pénz továbbítását. Ugyanakkor sokkal többre is képes – saját kódot futtathat rajta és más felhasználók által fejlesztett alkalmazásokkal léphet kapcsolatba. A rugalmassága miatt mindenféle kifinomult program futtatható az Ethereumon.

Egyszerűen szólva az Ethereum fő koncepciója az, hogy a fejlesztők által létrehozott és futtatott kódok egy elosztott hálózaton működnek egy már létező központi szerver helyett. Ez azt jelenti, hogy ezeket az alkalmazásokat elméletileg nem lehet leállítani vagy cenzúrázni.


Mi a különbség az Ethereum és az ether (ETH) között?

Talán nem magától értetődő, de az Ethereumban használt egységek neve nem Ethereum vagy Ethereumok. Az Ethereum maga a protokoll, ám a működéséhez használt valuta neve egyszerűen csak ether (vagy ETH).

Az ether érmék visszapattannak


Mitől értékes az Ethereum?

Már érintettük azt, hogy az Ethereum egy elosztott rendszeren futtatja a számtógépes kódot. Ezért a programokba külső felek nem tudnak belenyúlni. A kódokat hozzáadják az Ethereum adatbázisához (tehát a blokklánchoz), és úgy programozhatók, hogy a kódot ne lehessen szerkeszteni. Emellett az adatbázist bárki megtekintheti, így a felhasználók ellenőrizhetik a kódot, mielőtt kapcsolódnának hozzá.

Ez azt jelenti, hogy bárki, bárhol indíthat alkalmazásokat, amelyeket nem lehet a hálózatról eltávolítani. Ami még érdekesebb, hogy mivel a natív egysége – az ether – értéket tárol –, ezek az alkalmazások feltételeket szabhatnak az érték továbbításához. Az alkalmazásokat alkotó programokat okosszerződéseknek nevezzük. A legtöbb esetben ezeket be lehet úgy állítani, hogy emberi beavatkozás nélkül működjenek.

A „programozható pénz” ötlete érthető módon világszerte magával ragadta a felhasználókat, fejlesztőket és vállalkozásokat.


Vessen egy pillantást a legfrissebb ETHER-árakra.


Mi az a blokklánc?

A blokklánc az Ethereum szíve – ez az adatbázis tárolja a protokoll által használt információt. Ha már olvasta a Mi az a Bitcoin? című bejegyzést, akkor már van egy alapvető elképzelése a blokklánc működéséről. Az Ethereum blokklánc hasonlít a Bitcoinra, habár a tárolt adatok – és az adatok tárolására használt módszer eltérő.

Segít, ha az Ethereum blokkláncára úgy tekintünk, mint egy könyvre, amelyhez folyamatosan adunk oldalakat. Minden oldal egy blokk, amely tranzakciók információit tartalmazza. Amikor új oldalt akarunk hozzá adni a blokklánchoz, az oldal tetején fel kell tüntetnünk egy speciális értéket. Ebből az értékből mindenki láthatja, hogy az új oldalt az előző oldal után adtuk hozzá, és nem csak úgy véletlenszerűen fűztük bele a könyvbe.

Lényegében olyan, mint egy oldalszám, amely hivatkozik a megelőző oldalra. Az új oldalra pillantva bizonyossággal megmondható, hogy az a megelőző oldalból következik. Ehhez a hashing elnevezésű folyamatot használjuk. 

A hashing során veszünk egy adatot – jelen esetben az oldalon található összes adatot – és egy egyedi azonosítót kapunk (a hash értéket). Annak az esélye, hogy két adat ugyanazt a hash értéket adja eredményül, mikroszkópikus méretű. Ez egyben egy egyirányú folyamat is: egy hash könnyedén kiszámolható, ám gyakorlatilag lehetetlen visszafordítani a hash algoritmust, hogy megkapjuk a hash érték létrehozásához felhasznált adatokat. Egy későbbi fejezetben részletezzük, hogy ez a bányászat szempontjából miért fontos.

Most már van egy mechanizmusunk, amellyel a megfelelő sorrendben összefűzhetjük a könyvünk oldalait. Az oldalsorrend megváltoztatása vagy egy oldal eltávolítása azonnal nyilvánvalóvá teszi, hogy megpiszkálták a könyvünket. 

Szeretne többet tudni a blokkláncokról? Akkor tekintse meg Bevezetés a blokklánc-technológiába kezdőknek című bejegyzésünket.


Ethereum vs. Bitcoin – mi a különbség?

A Bitcoin a blokklánc-technológiára és pénzügyi ösztönzőkre támaszkodva hoz létre egy globális digitális pénzrendszert. Bevezetett néhány kulcsfontosságú innovációt, amelyek segítségével a felhasználók globális szinten, központi szereplő nélkül koordinálhatók. Azzal, hogy az összes résztvevő egyazon programot futtatja a számítógépén, a Bitcoin lehetővé tette, hogy a felhasználók egy bizalomminimalizált, decentralizált környezetben megegyezésre jussanak egy pénzügyi adatbázis állapotáról.

A Bitcoint gyakran elsőgenerációs blokkláncként is emlegetik. Nem egy túlbonyolított rendszerként hozták létre, ami a biztonság szempontjából erősséget jelent. A rendszer rugalmasságának fenntartása szándékos, hogy az alapréteg biztonságát kiemelt helyen kezelje. És valóban, az okosszerződések nyelvezete a Bitcoin esetében rendkívül korlátozott, és a tranzakciókon kívüli alkalmazásokat nem nagyon támogatja.

A második generációs blokkláncok ezzel szemben többre is képesek. A pénzügyi tranzakciókon felül ezek a platformok magasabb fokú programozhatóságot biztosítanak. Az Ethereum sokkal nagyobb szabadságot biztosít a fejlesztőknek, hogy a saját kódjukkal kísérletezzenek, és úgynevezett decentralizált alkalmazásokat (DAppokat) hozzanak létre.

Az Ethereum volt a második generációs blokkláncok első képviselője, és a mai napig egyben a legkiemelkedőbb is. Sok tekintetben hasonlít a Bitcoinhoz, és sok azonos funkciót képes ellátni. Azonban a felszín alatt nagyon eltérő rendszerek, és mindegyiknek megvannak az előnyei a másikhoz képest.


Hogyan működik az Ethereum?

Az Ethereumot állapotgépként is meghatározhatjuk. Ez mindössze annyit jelent, hogy bármelyik pillanatban rendelkezésünkre áll egy pillanatkép az összes számlaegyenlegről és az okosszerződések aktuális állapotáról. Bizonyos műveletek az állapot frissítését okozzák, vagyis hatásukra az összes csomópont frissíti a saját pillanatképét, hogy tükrözze a változást.

Tranzakciós lap mutatja, hogy Erika 5 ETH-t küld Alíznak.

Átmenet az Ethereum állapotában.


Az Ethereumon futó okosszerződéseket tranzakciók váltják ki (amelyeket felhasználók vagy más szerződések hívnak életre). Amikor egy felhasználó tranzakciót küld egy szerződésnek, a hálózat összes csomópontja lefuttatja a szerződés kódját és regisztrálja a kimeneti adatokat. Ezt az Ethereum Virtual Machine (EVM) segítségével teszi, amely az okosszerződéseket a számítógép számára olvasható utasításokká alakítja.

Az állapot frissítéséhez egy speciális mechanizmust, az úgynevezett bányászatot használják (egyelőre). A bányászat a Proof of Work algoritmussal működik, a Bitcoinhoz hasonlóan. Rövidesen részletesen is foglalkozunk ezzel.


Mi az az okosszerződés?

Az okosszerződés csak számítógépes kód. A kód a hagyományos értelemben véve nem okos és nem szerződés. Azért hívjuk mégis okosszerződésnek, mert bizonyos feltételek megléte esetén végrehajtja saját magát, és szerződésnek tekinthető, mivel kikényszeríti a felek között létrejött megállapodást.

Az ötlet atyjaként a számítástechnika-tudós Nick Szabót nevezhetjük meg, aki az 1990-es évek végén fogalmazta meg elképzelését. A koncepciót egy árusító automata példáján keresztül magyarázta el, kijelentve, hogy az a modern okosszerződés előfutárának tekinthető. Egy árusító automata esetében egy egyszerű szerződés végrehajtásét figyelhetjük meg. A használó érméket dog be, cserébe pedig a gép kiadja a kiválasztott terméket.

Az okosszerződés ezt a fajta logikát alkalmazza a digitális környezetben. A kódban meghatározhatunk egy egyszerű dolgot, például ha a szerződésre két ethert küldünk, akkor kérjük azt visszaadni, hogy „Helló, Világ”.

helló világ szerződés


Az Ethereumban a fejlesztő úgy kódolná ezt, hogy azt később az EVM el tudja olvasni. Ezután közzéteszik a kódot azzal, hogy elküldik egy speciális címre, amely regisztrálja azt. Ezen a ponton már bárki felhasználhatja. És a program már nem törölhető, hacsak a fejlesztő az írása közben nem határoz meg egy ehhez szükséges feltételt.

A szerződésnek most már van egy címe. A szerződéssel folytatott kommunikációhoz a felhasználónak csak el kell küldenie 2 ETH-et erre a címre. Ez elindítja a szerződés kódját – a hálózat összes számítógépe lefuttatja azt, látja, hogy a fizetés megtörtént a szerződésre, és rögzíti ezt a kimeneti adatállományt. („Helló, Világ!”).

A fenti talán az egyik legegyszerűbb példa arra, amit az Ethereummal tenni lehet. Ennél sokkal kifinomultabb alkalmazások készülhetnek – és készülnek –, amelyek számos szerződést kötnek össze.


Ki hozta létre az Ethereumot?

2008-ban egy ismeretlen fejlesztő (vagy fejlesztőcsoport) Satoshi Nakamoto néven közzétette a Bitcoin fehér könyvet. Ez örökre megváltoztatta a digitális pénz világát. Néhány évvel később egy fiatal programozó, Vitalik Buterin megálmodott egy módszert ennek az ötletnek a továbbgondolására, és bármilyen alkalmazáshoz való felhasználására. A koncepció végül az Ethereumban öltött testet.

Buterin egy 2013-as blogposztban tett javaslatot az Ethereumra, amelynek címe: Ethereum: The Ultimate Smart Contract and Decentralized Application Platform.(Ethereum: a végső megoldás egy okosszerződés- és decentralizált applikáció platformra). Ebben a posztban egy Turing-teljes blokklánc ötletét írja le, egy decentralizált számítógépét, amely elegendő idő és erőforrás birtokában bármilyen alkalmazást képes futtatni. 

Idővel az alkalmazások blokkláncra vihető típusainak csak a fejlesztők képzelőereje szabhatna határt. Az Ethereum célja kideríteni, hogy a blokklánc-technológiának a Bitcoin szándékos tervezési korlátain kívül vannak-e valós felhasználási módjai.


Hogyan osztották szét az ethert?

Az Ethereum 2015-ben indult, 72 milliós kezdeti ether kínálattal. Ebből több mint 50 millió tokent a nyilvánosság számára tokenértékesítéselsődleges érmekibocsátás (ICO)– keretében kiosztottak, amelyben aki akart, ether tokeneket vásárolhatott bitcoinért, illetve fiat-valutáért.


Mi volt a THE DAO és mi az Ethereum Classic?

Az Ethereummal a nyílt kollaboráció teljesen új útjai nyíltak meg az interneten keresztül. Vegyük például a DAO-kat (decentralizált autonóm szervezetek), amelyeket a számítógépes programokhoz hasonlóan számítógépes kód irányít.

Az egyik legkorábbi és legnagyobb célokat kitűző próbálkozás ezen a területen a „The DAO” volt. A tervek szerint az Ethereumon futó komplex okosszerződések alkották volna, és autonóm vállalkozásfinanszírozási alapként működött volna. A DAO tokeneket egy ICO keretében osztották ki, és tulajdoni részt, valamint szavazati jogot biztosítottak a tokentulajdonosoknak.

Azonban nem sokkal az indulása után rosszindulatú szereplők kihasználták a rendszer egy sebezhető pontját, és a DAO eszközeinek majdnem harmadát ellopták. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy abban az időben a teljes ether kínálat 14%-át lekötötték a DAO-ban. Mondani sem kell, hogy milyen pusztító hatású esemény volt ez a szárnyait bontogató Ethereum hálózat számára.

Némi mérlegelés után a láncból hard fork elágazással két láncot hoztak létre. Az egyikben a rosszindulatú tranzakciókat az eszközök visszaadása érdekében ténylegesen „visszafordították”, ez az a lánc, amely ma Ethereum blokkláncként ismert. Az eredeti láncot pedig, amelyen ezeket a tranzakciókat nem fordították vissza és a megváltoztathatatlanságot megőrizték, ma Ethereum Classic néven ismert.

Az esemény erős emlékeztető volt a technológiában rejlő kockázatokra, és hogy mennyire visszaüthet, ha egy autonóm kódra nagy értékű vagyont bízunk. Arra is érdekes példa, hogy a nyitott környezetben hozott kollektív döntések jelentős kihívást jelenthetnek. Azonban a biztonsági gyengeségeitől eltekintve a DAO tökéletesen illusztrálta az okosszerződések potenciálját a bizalomminimalizált, széles körű internetes kollaboráció terén.



2. fejezet – Honnan jött az ether?

Tartalom


Hogyan jön létre új ether?

A bányászatról már szót ejtettünk korábban. Ha ismeri a Bitcoint, akkor tudja, hogy a bányászati folyamat szerves része a blokklánc biztosításának és frissítésének. Az Ethereum esetén ugyanez az alapelv igaz: a (költséges) bányászatot végző felhasználók jutalmazásához a protokoll ethert használ.


Hány ether van a világon?

2020 februárjában az ether teljes kínálata körülbelül 110 millió etherből állt. 

A Bitcointól eltérően az Ethereum tokenkibocsátási ütemtervéről az induláskor szándékosan nem döntöttek. A Bitcoin célja az értékmegőrzés volt a saját kínálatának korlátozásával, és azzal, hogy folyamatosan csökkenti a létrehozott új érmék mennyiségét. Ezzel szemben az Ethereum célja, hogy decentralizált alkalmazásokat (DAppok) építsenek rá. Mivel nem világos, hogy egy ilyen célhoz milyen tokenkibocsátási ütemterv illik a legjobban, a kérdés továbbra sem nyert választ.


Hogyan működik az Ethereum bányászat?

A bányászat a hálózat biztonsága szempontjából létfontosságú. Biztosítja a blokklánc tisztességes frissítését, és lehetővé teszi, hogy a hálózat egyszemélyes döntések nélkül működhessen. A bányászatban a csomópontok egy alcsoportja (találó elnevezéssel: bányászok) számítási kapacitást különítenek el egy kriptográfiai kirakós megoldására.

Valójában egy sor folyamatban lévő tranzakcióval és néhány egyéb adattal hashelést (hashing) hajtanak végre. Ahhoz, hogy a blokkot érvényesnek tekintsék, a hashnek a protokoll által meghatározott érték alá kell esnie. Sikertelen próbálkozás esetén módosíthatják az adatokat, és újra próbálkozhatnak.

Ezért a bányászoknak a versenyképességük fenntartása érdekében a lehető leggyorsabban kell megoldaniuk a hash algoritmust – ezt a kapacitást nevezzük hash rátának. Minél nagyobb a hálózat hash rátája, annál nehezebb megoldani a kirakós feladatot. Csak a bányászoknak kell megtalálni a valós megoldást. Amint az ismertté válik, minden más résztvevő könnyedén ellenőrizheti annak érvényességét.

Képzelheti, hogy a folyamatos, nagy sebességű hashelés drága dolog. A rendszer a bányászokat jutalommal ösztönzi a hálózat biztosítására. A jutalom a blokkban található tranzakciók után fizetett díjakból áll. Emellett megkapják a frissen létrehozott ethert – a jelen bejegyzés íráskor ez 2 ETH.


Mi az Ethereum gas?

Emlékszik a korábbi Helló, Világ! szerződésünkre? Az egy egyszerűen futtatható program volt. Számítási kapacitás szempontjából egyáltalán nem olyan drága. Ám azt nem csak a saját számítógépén futtatja – megkér mindenki mást is az Ethereum ökoszisztémában, hogy szintén futtassa azt.

Ez a következő kérdést veti fel: mi történik, ha több tízezer ember futtat bonyolult szerződéseket? Ha valaki úgy készíti el a szerződését, hogy abban folyamatosan újra és újra fusson ugyanaz a kód, akkor minden csomópontnak a végtelenségig kellene futtatnia azt. Ez túlságosan megterhelné az erőforrásokat, és a rendszer valószínűleg összeomlana.

Szerencsére az ilyen kockázat kezelésére az Ethereum bevezette a gas koncepcióját. Ahogy az autó sem működik üzemagyag nélkül, a szerződéseket sem lehet végrehajtani gas nélkül. A szerződések meghatároznak egy bizonyos gas mennyiséget, amelyet a felhasználóknak ki kell fizetnie a sikeres futtatás érdekében. Ha nincs elég gas, akkor a szerződés leáll. 

Ez lényegében egy díjmechanizmus. Ugyanez a koncepció kiterjed a tranzakciókra is: a bányászokat főként a profit motiválja, ezért előfordulhat, hogy nem foglalkoznak az alacsonyabb díjú tranzakciókkal.

Fontos tudni, hogy az ether és a gas nem ugyanaz. A gas átlagára ingadozik, és nagyrészt a bányászok határozzák meg. Amikor tranzakciót hajt végre, a gasért ETH-ban fizet. Ebben a tekintetben olyan, mint a Bitcoin díjai – ha a hálózat túlterhelt, és sok felhasználó próbál tranzakciót lebonyolítani, az átlagos gas ár valószínűleg emelkedni fog. Azonban, ha nincs nagy aktivitás, akkor csökken.

Bár a gas ára változik, minden művelethez meghatározott mennyiségű gas szükséges. Ez azt jelenti, hogy az összetett szerződések sokkal többet fogyasztanak, mint egy egyszerű tranzakció. Mint ilyen, a gas a számítási teljesítmény mértéke. Ez biztosítja, hogy a rendszer megfelelő díjat tudjon fizetni a felhasználóknak az Ethereum erőforrásainak felhasználásától függően.

A gas általában az ether töredékébe kerül. Ezért egy kisebb egységet (gwei) használunk ennek jelölésére. Egy gwei az ether egy milliárdod részének felel meg.

Lényeg a lényeg, futtathat egy olyan programot, amely hosszú ideig ismétlődik. Ez azonban hamar költségessé válna az Ön számára. Ezért az Ethereum hálózat csomópontjai megpróbálják kiszűrni a spameket.

Az átlagos gas ár gwei-ben az idő múlásával

Az átlagos gas ár gwei-ben az idő múlásával. Forrás: etherscan.io


Gas és gas korlátok

Tegyük fel, hogy Alíz tranzakciót hajt végre egy szerződéshez. Kiszámolja, hogy mennyit akar költeni gas díjra (például az ETH Gas Station segítségével). Lehet, hogy magasabb árat állít be, hogy ösztönözze a bányászokat, hogy a tranzakcióját a lehető leggyorsabban felvegyék. 

De beállít egy gas korlátot is, ami az ő védelmét szolgálja. Előfordulhat, hogy valami rosszul sül el a szerződéssel, ami miatt több gast fogyaszt, mint amennyit kéne. A gas korlát azt hivatott biztosítani, hogy ha x gas mennyiség elfogy, a művelet leáll. A szerződés meghiúsul, de Alíz végül nem fog többet fizetni, mint amennyit eredetileg vállalt.

Ez eleinte zavarosnak tűnhet. Ne aggódjon – manuálisan is beállíthatja a gas árat, amit hajlandó kifizetni (és a gas korlátot), de a legtöbb tárca ezt elintézi Ön helyett. Röviden, a gas ár határozza meg, hogy a bányászok milyen gyorsan veszik fel a tranzakciót, a gas korlát pedig meghatározza a maximális összeget, amit Ön fizet érte. 


Mennyi ideig tart egy Ethereum blokk bányászata?

Egy új blokk hozzáadása a lánchoz átlagosan 12-19 másodpercig tart. Ez valószínűleg megváltozik, amint a hálózat átáll a Proof of Stake mechanizmusra, amelynek célja többek között a gyorsabb blokkidők biztosítása. Ha szeretne többet megtudni, tekintse meg a Magyarázat az Ethereum Casperhez című cikkünket.


Mik azok az Ethereum tokenek?

Az Ethereum vonzerejének nagy része abban rejlik, hogy a felhasználók saját eszközöket hozhatnak létre a láncon, amelyeket az etherhez hasonlóan lehet tárolni és továbbítani. A rájuk vonatkozó szabályokat okosszerződésekben határozzák meg, lehetővé téve a fejlesztők számára, hogy konkrét paramétereket határozzanak meg a tokenjeikre vonatkozóan. Ilyen szabályok például, hogy hányat és hogyan lehet kibocsátani, oszthatóak-e, helyettesíthetőek-e, és még sok más. A legjelentősebb technikai szabvány, amely lehetővé teszi a tokenek létrehozását az Ethereumon, az úgynevezett ERC-20 szabvány – ezért a tokeneket előszeretettel hívják ERC-20 tokeneknek.

A tokenfunkciók hatalmas játékteret biztosítanak az innovátoroknak az élvonalbeli pénzügyi és technológiai alkalmazásokkal való kísérletezéshez. Az alkalmazáson belüli fizetőeszközként szolgáló egységes tokenek kibocsátásától kezdve a fizikai eszközökkel fedezett egyedi tokenek előállításáig nagy a tervezési rugalmasság. Elképzelhető, hogy a tokenek egyszerű és optimalizált létrehozásának legjobb felhasználási lehetőségei közül sokat még nem is ismerünk. 



3. fejezet – Ethereum: az első lépések

Tartalom


Hogyan vásárolhatok ETH-t?

Hogyan vásárolhatok ETH-t hitel-/bankkártyával?

A Binance segítségével zökkenőmentesen vásárolhat ETH-t a böngészőjében. Ehhez:


  1. Nyissa meg a Kriptovaluta adásvétele portált. 

  2. Válassza ki a megvásárolni kívánt kriptovalutát (ETH), valamint a fizetőeszközként használni kívánt pénznemet.

  3. Jelentkezzen be a Binance-re vagy regisztráljon, ha még nincs fiókja.

  4. Válassza ki a fizetési módot.

  5. Ha a rendszer kéri, adja meg a kártyaadatait, és végezze el a személyazonosság-ellenőrzési folyamatot.

  6. Ennyi! Az ETH jóváírásra kerül a Binance-fiókjában.


Hogyan vásárolhatok ETH-t peer-to-peer piacokon?

Ezenkívül a peer-to-peer piacokon is adhat/vehet Ethereumot. Ez lehetővé teszi, hogy a Binance mobilalkalmazásban közvetlenül más felhasználóktól vásároljon érméket. Ehhez:


  1. Indítsa el az alkalmazást, majd jelentkezzen be vagy regisztráljon.

  2. Válassza a Vétel/eladás egy kattintással lehetőséget, majd a felület bal felső sarkában válassza ki a Vétel fület.

  3. Ezután különböző ajánlatokat lát majd a kijelzőn – koppintson a kiválasztott ajánlathoz tartozó Vétel gombra.

  4. Fizethet más kriptovalutával (a Kriptóval fülön) vagy fiat-valutával (a Fiat-pénzzel fülön). 

  5. Alább a rendszer kéri a fizetési módot. Válassza az Önnek megfelelőt.

  6. Válassza az ETH vásárlása lehetőséget.

  7. Most már tudja, hogyan fizethet. Ha végzett, akkor koppintson a Megjelölés fizetettként majd a megerősítés gombra.

  8. A tranzakció akkor teljesül, amikor az eladó elküldi Önnek az érméket.


Mit vásárolhatok etherrel (ETH)?

A Bitcoinnal ellentétben az Ethereumot nem csak kriptovaluta-hálózatként kívánják használni. Ez egy platform decentralizált alkalmazások építésére, és mint kereskedésre alkalmas token, az ether az ökoszisztéma üzemanyaga. Az ether elsődleges felhasználási területe tehát vitathatatlanul az Ethereum-hálózaton belüli hasznossága.

Tehát az ether a hagyományos valutákhoz hasonlóan használható, vagyis az ETH-val ugyanúgy vásárolhat árukat és szolgáltatásokat, mint bármely más valutával.

Az ethert fizetőeszközként elfogadó kiskereskedők hőtérképe.

Az ethert fizetőeszközként elfogadó kiskereskedők hőtérképe. Forrás: cryptwerk.com/coinmap


Mire használható az Ethereum?

Az Ethereum natív valutája, az ETH-t digitális pénzként vagy fedezetként használható. Sokan értéktárolónak tekintik, hasonlóan a Bitcoinhoz. A Bitcoinnal szemben azonban az Ethereum blokklánc jobban programozható, így az ETH-val sokkal több mindent lehet csinálni. Használható decentralizált pénzügyi alkalmazások, decentralizált piacok, tőzsdék, játékok éltető elemeként és még sok máshoz


Mi van, ha elvesztem az ETH-m?

Mivel nincsenek bankok, a saját pénzeszközeiért Ön felel. Az érméket tárolhatja egy tőzsdén vagy saját tárcájában. Fontos megjegyezni, hogy ha saját tárcát használ, mindenképpen ügyelnie kell a seed phrase-re. Tartsa biztonságban, mert szüksége lehet rá a pénzeszközök helyreállításához, ha elveszíti a tárcájához való hozzáférést.


Visszafordíthatom az Ethereum-tranzakciókat?

Az Ethereum blokklánchoz már hozzáadott adatokat szinte lehetetlen megváltoztatni vagy eltávolítani. Amikor tehát tranzakciót hajt végre egy blokkláncon, jobb, ha úgy tekint rá, hogy az örökre kőbe vésett lesz. Ezért mindig ellenőrizze kétszer is, hogy a megfelelő címre küldi-e pénzeszközeit. Ha nagyobb összeget küld, érdemes lehet először egy kisebb összeget elküldeni, hogy megbizonyosodjon arról, hogy helyes a cím.

Az Ethereum egy okosszerződés hackelése miatt 2016-ban hard forkot hajtott végre, mely által a rosszindulatú tranzakciókat gyakorlatilag „visszafordították”. Ez azonban egy szélsőséges megoldás volt egy rendkívüli eseményre, és nem a bevett eljárás.


Az Ethereum-tranzakciók privátak?

Nem. Minden tranzakció, amely az Ethereum blokkláncra kerül, publikusan megtekinthető. Még ha az Ön valódi neve nem is szerepel az Ethereum-címén, egy ügyes megfigyelő a megfelelő módszerekkel összekötheti a kettőt.


Kereshetek pénzt az Ethereummal?

Mivel ez egy volatilis eszköz, az ETH-val egyaránt lehet pénzt keresni, és pénzt veszíteni. Vannak, akik hosszú távú befektetésnek szánják az ethert, és arra számítanak, hogy a hálózat globális, programozható elszámolási réteggé válik. Mások más altcoinokkal szemben kereskednek vele. Azonban mindkét stratégiának megvan a maga pénzügyi kockázata.

A decentralizált pénzügyi (DeFi) mozgalom fő pilléreként, az ETH hitelezésre is használható, valamint fedezetként hitelfelvételhez, szintetikus eszközök létrehozására és – valamikor a jövőben – stakelésre.

Egyes befektetők csak Bitcoinban tartanak hosszú távú pozíciót, és nem vesznek fel más digitális eszközt a portfóliójukba. Ezzel szemben mások ETH-t és más altcoinokat is tartanak a portfóliójukban, vagy annak bizonyos százalékát rövidebb távú kereskedésre (pl. nappali kereskedés vagy swing kereskedés) teszik félre. A piacokon való pénzkereséshez nem létezik univerzális megközelítés, és minden befektetőnek magának kell eldöntenie, hogy profiljának és körülményeinek mi a legmegfelelőbb stratégia.


Hogyan tárolható az ETH?

Az érmék tárolására számos opció kínálkozik, és mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai. Mint minden kockázatos dolog esetében, a legjobb, ha diverzifikálja a különböző rendelkezésre álló lehetőségeket.

Általánosságban elmondható, hogy a tárolás megoldás lehet letéti és letétbe helyezés nélküli. A letéti megoldás azt jelenti, hogy Ön egy harmadik félre (például egy tőzsdére) bízza érméit. Ebben az esetben be kell jelentkeznie a letétkezelő platformjára, hogy tranzakciókat hajthasson végre a kriptoeszközökkel.

A letétbe helyezés nélküli megoldás ennek az ellenkezője – Ön megtartja az ellenőrzést a saját pénzeszközei felett, miközben kriptotárcát használ. A tárca nem úgy tárolja az érméket, mint egy fizikai pénztárca – azokat a kriptográfiai kulcsokat tárolja, amelyekkel a blokkláncon elérheti őket. Érdemes még egyszer megjegyezni: feltétlenül készítsen biztonsági másolatot a seed phrase-ről ha letétbe helyezés nélküli tárcát használ!


Hogyan tudok letétbe helyezni ETH-t a Binance-en?

Ha már rendelkezik etherrel, és szeretné letétbe helyezni a Binance-en, kövesse az alábbi egyszerű lépéseket:

  1. Jelentkezzen be a Binance-re vagy regisztráljon, ha még nincs fiókja.

  2. Nyissa meg az azonnali tárcáját, és válassza ki a Letétbe helyezés lehetőséget.

  3. Válassza ki az ETH-t az érmelistából.

  4. Válassza ki a hálózatot, és küldje el az ETH-t a megfelelő címre.

  5. Ennyi! A tranzakció megerősítése után az ethere jóváírásra kerül a Binance-fiókján.


Hogyan tudok ETH-t tárolni a Binance-en?

Ha aktívan szeretne kereskedni az etherrel, akkor azt a Binance-fiókján kell tárolnia. Az ETH-t egyszerűen és biztonságosan tárolhatja a Binance-en. Továbbá lehetővé teszi, hogy könnyedén kihasználja a Binance ökoszisztéma előnyeit a hitelezés, a stakelés, az airdrop promóciók és az ajándékozások révén.


Hogyan hívhatok le ETH-t a Binance-ről?

Ha már rendelkezik etherrel, és szeretné lehívni a Binance-ről, kövesse az alábbi egyszerű lépéseket:

  1. Jelentkezzen be a Binance-re.

  2. Nyissa meg az azonnali tárcáját, és válassza ki a Lehívás lehetőséget.

  3. Válassza ki az ETH-t az érmelistából.

  4. Válassza ki a hálózatot

  5. Adja meg a címzett címét és az összeget.

  6. Erősítse meg a folyamatot e-mailben.

  7. Ennyi! A tranzakció megerősítése után az ETH jóváírásra kerül az Ön által megadott címen.


Hogyan tárolhatom az ETH-m egy Ethereum tárcában?

Ha az ETH-t a saját tárcájában szeretné tárolni, két fő lehetősége van: melegtárcák és hidegtárcák.


Melegtárcák

Az olyan kriptotárcát, amely valamilyen módon kapcsolódik az internethez, melegtárcának hívjuk. Általában egy mobil vagy asztali alkalmazás, amely lehetővé teszi az egyenlegek ellenőrzését, valamint a tokenek küldését vagy fogadását. Mivel a melegtárcák online működnek, általában sebezhetőbbek a támadásokkal szemben, ugyanakkor kényelmesebbek a mindennapi fizetésekhez. A Trust Wallet egy jó példa a könnyen használható mobiltárcára, amely számos érmét támogat.

Hidegtárcák

A hidegtárca olyan kriptotárca, amely nem csatlakozik az internethez. Mivel nincs online támadási vektor, a támadás esélye összességében kisebb. Ugyanakkor a hidegtárcák használata általában kevésbé intuitív, mint a melegtárcáké. A hidegtárcák közé tartozhatnak például a hardvertárcák vagy a papírtárcák, de a papírtárcákat általában nem javasolják, mivel sokan elavultnak és kockázatosnak tartják a használatukat.

A tárcatípusok lebontásához tekintse meg a Magyarázat a kriptotárcák típusaihoz című cikkünket.


Mi az Ethereum logója és szimbóluma?

Vitalik Buterin tervezte a legkorábbi Ethereum emblémát. Két elforgatott összegző szimbólumból állt Σ (Sigma a görög ábécéből). A logó végleges kialakítása (az embléma alapján) egy négy háromszöggel körülvett oktaéder nevű romboid alakzatból áll. Más valutákhoz hasonlóan, az ether esetében is hasznos lenne ha rendelkezne egy szabványos Unicode szimbólummal, hogy az alkalmazások és weboldalak könnyen megjeleníthessék az ether értékét. Bár nem annyira elterjedt, mint mondjuk a $ az USD-re, az ether leggyakrabban használt szimbóluma a Ξ.



4. fejezet – Skálázhatóság, ETH 2.0 és az Ethereum jövője

Tartalom


Mi a skálázhatóság?

Egyszerűen fogalmazva, a skálázhatóság egy rendszer növekedési képességének mértéke. A számítástechnikában például egy hálózat vagy szerver különböző módszerekkel skálázható, hogy még nagyobb keresletet tudjon kiszolgálni.

A kriptovaluták esetében a skálázhatóság azt jelenti, hogy a blokklánc mennyire képes növekedni, hogy több felhasználót tudjon kiszolgálni. A több felhasználó több műveletet és tranzakciót jelent, amelyek „versenyeznek” azért, hogy bekerüljenek a blokkláncba.


Miért van szükség az Ethereum skálázhatóságára?

Az Ethereum hívei úgy vélik, hogy az internet következő iterációja erre a platformra fog épülni. Az úgynevezett Web 3.0 decentralizált topológiát hozna létre, amelyet a közvetítők hiánya, az adatvédelemre való összpontosítás és a saját adatok valódi birtoklása felé való elmozdulás jellemezne. Ezt az alapot okosszerződések és elosztott tárolási/kommunikációs protokollok formájában megvalósuló elosztott számítások segítségével építenék fel.

Ehhez azonban az Ethereumnak masszívan meg kell növelnie a feldolgozható tranzakciók számát anélkül, hogy a hálózat decentralizáltsága sérülne. Jelenleg az Ethereum nem korlátozza a tranzakciók volumenét a blokkméret korlátozásával, mint a Bitcoin. Helyette blokk gas korlát működik – csak bizonyos mennyiségű gas fér bele egy blokkba.

Ha például 100 000 gwei lenne a blokk gas korlátja, és tíz, egyenként 10 000 gwei gas korláttal rendelkező tranzakciót szeretne felvenni, akkor ez működne. Két 50 000 gwei értékű tranzakcióra is ugyanez igaz. Bármely más, ezekkel párhuzamosan benyújtott tranzakciónak meg kell várnia a következő blokkot. 

Ez nem túl ideális egy olyan rendszer esetében, amelyet mindenki használ. Ha egy blokkban több függőben lévő tranzakció van, mint szabad hely, a feldolgozatlan tranzakciók felgyülemlenek. A gas ár emelkedni fog, és a felhasználóknak túl kell licitálniuk a többieket, hogy tranzakcióikat előre vegyék. A hálózat leterheltségétől függően a műveletek bizonyos esetekben túl költségessé válhatnak.

A CryptoKitties népszerűségének robbanásszerű növekedése kiválóan példázta az Ethereum korlátait ezen a fronton. Ez az Ethereum-alapú játék 2017-ben sok felhasználót arra ösztönzött, hogy tranzakciókat indítson a saját digitális macskájának kitenyésztéséhez (amely nem helyettesíthető tokenként jelent meg). Olyannyira népszerűvé vált, hogy a folyamatban lévő tranzakciók száma az egekbe szökött, és egy időre rendkívüli leterheltséget okozott a hálózaton.


A blokklánc skálázhatósági trilemma

Úgy tűnt, hogy mindössze a blokk gas korlátjának emelésével feloldhatják az összes skálázhatósági problémát. Minél magasabb a plafon, annál több tranzakciót lehet feldolgozni egy adott időszak alatt, ugye?

Sajnos ezt csak az Ethereum fő tulajdonságait feláldozva lehet megvalósítani. Vitalik Buterin kifejtette a blokklánc trilemmát (alább vizuálisan megjelenítve) hogy megmagyarázza azt az érzékeny egyensúlyt, amelyet a blokkláncoknak el kell érniük.

Blokklánc trilemma

A blokklánc trilemma: skálázhatóság (1), biztonság (2) és decentralizáció (3).


Ha a fenti három jellemzőből kiválasztunk kettőt optimalizálásra, akkor a harmadik hiányt szenved. Az Ethereumhoz és a Bitcoinhoz hasonló blokkláncok a biztonságot és a decentralizációt veszik előre. A konszenzusalgoritmusuk gondoskodik a csomópontok ezreiből álló hálózatuk biztonságáról, ám ez rossz skálázhatósághoz vezet. Ennyi csomóponttal, amelyek mind fogadják és validálják a tranzakciókat, a rendszer sokkal lassabb, mint a centralizált társai.

Egy másik forgatókönyv szerint a blokk gas korlátját felemelhetnék, hogy a hálózat elérje a biztonságot és skálázhatóságot, ám akkor nem lesz annyira decentralizált. 

Ez azért van, mert ha több tranzakció van egy blokkban, az nagyobb blokkokat eredményez. Ám a hálózat csomópontjainak időszakosan így is le kell tölteniük és tovább kell adniuk őket. És ez a folyamat megviseli a hardvert. Ha felemelik a blokk gas korlátját, akkor a csomópontok számára nehezedik a blokkok validálása, tárolása és továbbadása.

Ennek eredményeképpen azt gondolhatnánk, hogy a tempót tartani képtelen csomópontok kiesnek a hálózatból. Ha így folytatjuk, akkor csak egy maréknyi erőteljes csomópont lenne képes részt venni a hálózatban, ami erősebb centralizációhoz vezet. Előfordulhat, hogy olyan blokkláncot kapunk, amely ugyan biztonságos és skálázható, de nem decentralizált.

Végül pedig elképzelhetünk egy blokkláncot, amely a decentralizációra és a skálázhatóságra összpontosít. Hogy egyszerre legyen gyors és decentralizált, áldozatokat kell hozni a használt konszenzusalgoritmus terén, ami gyengébb biztonságot eredményez.


Hány tranzakciót tud feldolgozni az Ethereum?

Az elmúlt években az Ethereum ritkán lépte át a tíz tranzakciót másodpercenként (TPS). Annak a platformnak, amely a „világszámítógép” címre pályázik, ez az érték meglepően alacsony.

Ám a skálázási megoldások régóta szerepelnek az Ethereum ütemtervében. A Plasma a skálázási megoldások egyike. Célja, hogy növelje az Ethereum hatékonyságát, de ez a technika más blokklánchálózatoknál is alkalmazható.


Mi az Ethereum 2.0?

Minden potenciálja ellenére az Ethereum jelentős korlátokkal küzd. A skálázhatóság problémáját már megtárgyaltuk. Röviden: ha az Ethereum célja az, hogy az új pénzügyi rendszer gerincét képezze, akkor másodpercenként jóval több tranzakciót kell tudnia kezelni. A hálózat elosztott jellegét figyelembe véve ez egy nagyon nehezen megoldható probléma, és az Ethereum fejlesztői évek óta gondolkodnak rajta.

Egyrészt ahhoz, hogy a hálózat megfelelő decentralizáltságát megtartsák, korlátokat kell állítani. Minél magasabb követelményeket kell teljesíteni egy csomópont működtetéséhez, annál kevesebb résztvevő lesz és annál centralizáltabb lesz a hálózat. Tehát ha emelik az Ethereum által kezelhető tranzakciók számát, azzal veszélyeztetik a rendszer integritását, mivel a csomópontokra nehező terheket is növelnék.

Egy másik kritika az Ethereummal (és más Proof of Work kriptovalutákkal szemben), hogy rendkívül erőforrás-igényes. Ahhoz, hogy a csomópontok hozzáfűzhessenek egy blokkot a blokklánchoz, bányászniuk kell. Ám ahhoz, hogy ezzel a módszerrel létrehozzanak egy blokkot, gyors ütemben kell számításokat végezniük, ami hatalmas mennyiségű áramot igényel.

A fenti korlátok feloldása érdekében egy jelentős módosítási csomagra tettek javaslatot, amelynek neve Etherem 2.0 (vagy ETH 2.0). A teljes bevezetéssel az ETH 2.0 várhatóan nagy mértékben javítja majd a hálózat teljesítményét.


Mit jelent az Ethereum sharding?

Ahogy fent említettük, minden csomópontnál megvan a teljes blokklánc egy másolata. Amikor a blokklánc bővül, minden csomópontnak frissítenie kell a másolatát, ami igénybe veszi a sávszélességüket és a rendelkezésre álló memóriát.

A sharding módszer segítségével erre talán már nem lesz szükség. Az elnevezés arra a folyamatra utal, amely során a hálózatot csomópontok alcsoportjaira bontják fel, ezek lesznek a shardok (szilánkok). Mindegyik shard feldolgozza a saját tranzakcióit és szerződéseit, de emellett szükség szerint kommunikálhatnak a shardok szélesebb hálózatával. Mivel minden shard független validálást végez, a továbbiakban nem szükséges a többi shard adatait is tárolniuk.

sharding nélküli hálózat versus shardinggal működő hálózat

A 2020. márciusi hálózat versus a hálózat a sharding megvalósítása után.


A sharding a skálázás egyik legösszetettebb megközelítése, amely sok munkát és implementálást igényel. Ugyanakkor ha sikeresen implementálják, az egyik leghatékonyabb megoldás lenne, nagyságrendekkel növelve a hálózat áteresztőképességét.


Mi az Ethereum Plasma?

Az Ethereum Plasma egy úgynevezett off-chain skálázási megoldás, vagyis a célja a tranzakciókezelési képesség felpörgetése azzal, hogy a tranzakciókat a blokkláncon kívülre tolja. Ebben a tekintetben valamelyest hasonlít az oldalláncokra és fizetési csatornákra.

A Plasmával a másodlagos láncokat a fő Ethereum blokklánchoz kötik, de a köztük zajló kommunikációt a minimálisra csökkentik. Többé kevésbé függetlenül működnek, habár a felhasználók a vitarendezéshez vagy a másodlagos láncon folytatott tevékenységeik „befejezéséhez” továbbra is a fő blokkláncra támaszkodnak.

Az Ethereum sikeres skálázásához elengedhetetlen csökkenteni azt az adatmennyiséget, amelyet a csomópontoknak tárolnia kell. A Plasma megközelítés lehetővé teszi, hogy a fejlesztők a fő láncon elhelyezett okosszerződésben felvázolják az alláncuk működését. Ezután szabadon készíthetnek alkalmazásokat olyan információkkal vagy folyamatokkal, amelyek tárolása/futtatása a fő láncon túl drága lenne.

A Plasma átfogó bemutatásához tekintse meg a Mi az Ethereum Plasma? című bejegyzésünket.


Mik azok az Ethereum rollupok?

A rollupok abban az értelemben hasonlítanak a  Plasmára, hogy céljuk az Ethereum skálázása azzal, hogy a tranzakciókat a fő blokkláncon kívülre viszik. Akkor hogyan működnek? 

A fő láncon található egyetlen szerződés tartalmazza a másodlagos láncon található összes eszközt, és kriptografikus bizonyítékot vezet ennek a láncnak az aktuális állapotáról. A másodlagos lánc üzemeltetői, akik a mainnet szerződésben letettek egy meghatározott összeget, biztosítják, hogy a mainnet szerződésbe csak érvényes állapotátmeneteket küldjenek be. A működési elv szerint mivel ezt az állapotot off-chain követik, nem szükséges az adatot a blokkláncon tárolni. A rollupok és a Plasma közötti fő különbség ugyanakkor abban áll, ahogy a tranzakciókat elküldik a fő lánc felé. Egy speciális tranzakciótípussal nagy számú tranzakció „tekerhető fel” (kötegelhető) egy különleges, úgynevezett Rollup blokkba.   

A rollupok két típusát különböztetjük meg: az Optimistic és a ZK Rollupot. Mindkettő eltérő módon garantálja az állapotátmenetek helyességét. 

A ZK Rollupok egy úgynevezett zero-knowledge proof (zéróismeretes bizonyítás) kriptografikus módszerrel küldi el a tranzakciókat. Ennek egyik megközelítési módja konkrétabban a  zk-SNARK néven ismert. Ennek működését most nem vizsgáljuk meg közelebbről, de bemutatjuk, hogyan használható fel rollupokhoz. Ezzel a módszerrel a különböző felek anélkül bizonyíthatják egymásnak, hogy a birtokukban van egy bizonyos információ, hogy magát az információt felfednék. 

A ZK Rollupok esetén ez az információ az az állapotátmenet, amelyet a fő lánc felé elküldenek. Ennek egyik nagy előnye, hogy ez a folyamat majdnem azonnali, és gyakorlatilag semmi esélye, hogy hibás állapotátmeneteket küldjenek el. 

Az Optimistic Rollupok a nagyobb rugalmasságért feláldoznak némi skálázhatóságot. Az Optimistic Virtual Machine (OVM) nevű virtuális gép használatával lehetővé teszik, hogy ezeken a másodlagos láncokon okosszerződések fussanak. Viszont itt nincs kriptográfiai bizonyíték arra, hogy a fő lánc felé elküldött állapotátmenet helyes. A probléma kezelése érdekében némi késést iktatnak be, hogy a felhasználók megvizsgálhassák, és a fő lánc felé elküldött érvénytelen blokkokat visszautasíthassák. 


Mi az Ethereum Proof of Stake (PoS)?

A Proof-of-Stake (PoS) módszer a Proof of Work alternatívája a blokkvalidáláshoz. A Proof of Stake rendszerben a blokkokat nem bányásszák, hanem verik vagy mintelik (minted block) (más szóval kovácsolják (forged block)). Ahelyett, hogy a bányászok a hash kapacitásukkal versenyeznének, a rendszer visszatérő jelleggel, véletlenszerűen kiválaszt egy csomópontot (más néven validátort) az előterjesztett blokk validálására. Ha helyesen hajtják végre, akkor a blokkhoz tartozó összes tranzakciós díjat megkapják, és a protokolltól függően talán még blokkjutalmat is.

Mivel itt nincs bányászat, a Proof of Stake a közvélekedés szerint kevésbé ártalmas a környezetre. A validátorok távolról sem fogyasztanak annyi energiát, mint a bányászok, és fogyasztói szintű hardveren is képesek létrehozni a blokkokat.

Az Ethereum az elképzelések szerint az Ethereum 2.0 keretében a Casper nevű módosítással áttér a PoW-ről a PoS-re. Bár a pontos dátumot hivatalosan még nem jelölték ki, az első változat már valószínűleg 2020-ban megjelenik.


Mit jelent az Ethereum stakelés?

A Proof of Work protokolloknál a hálózat biztonságát a bányászok garantálják. A bányászok nem csalnak, mivel azzal áramot fecsérelnének el, és elveszítenék a potenciális jutalmukat. A Proof of Stake módszernél nincs ilyen játékelmélet, és különböző kriptogazdasági intézkedéseket foganatosítanak a hálózatbiztonság garantálására.

A fecsérlés kockázata helyett itt a pénzeszközök elveszítésének kockázata akadályozza meg a becstelen viselkedést. A validátoroknak le kell rakniuk egy stake összeget, (vagyis bizonyos mennyiségű tokent), hogy részt vehessenek a validálásban. Ez meghatározott mennyiségű ethert jelent, amely elvész, ha a csomópont csalni próbál, illetve lassan kimerül, ha a csomópont nem válaszol vagy offline állapotban van. Ugyanakkor ha a validátor további csomópontokat üzemeltet, azzal talán több jutalomra tehet szert.


Mennyi ETH-t kell stakelnem az Ethereumon?

Az Ethereum esetén a becsült minimum stake validátoronként 32 ETH. Azért ilyen magas, hogy egy 51%-os támadás kísérletének költsége rendkívül magas legyen.


Mennyi ETH-t szerezhetek, ha az Ethereumon stakelek?

Erre a kérdésre nem könnyű választ adni. Ez természetesen az Ön által beadott staketől függ, és persze a hálózaton található összes stakelt ETH mennyiségén, valamint az inflációs rátán. Nagyon elnagyolt becslésként elmondható, hogy a jelenlegi számítások körülbelül 6%-os hozamot jeleznek előre. Ne feledje, hogy ez csak egy becslés, és a jövőben változhat.


Meddig lesz az ETH-m zárolva stakeléskor?

Amikor le kívánja hívni az ETH-jét a validátorától, sorba kell majd állnia. Ha nincs sorbanállás, akkor a legkisebb várakozási idő 18 óra, de ezt a rendszer dinamikusan állítja annak alapján, hogy hány validátor végez éppen lehívást.


Van-e kockázata az ETH stakelésének?

Mivel Ön most a hálózat egyik validátora, aki a hálózatbiztonság fenntartásáért felelős, van néhány kockázat, amelyet figyelembe kell vennie. Ha a validátor csomópont hosszabb időre offline állapotba kerül, akkor Ön a letétjének egy jelentős részét elveszítheti. Emellett ha a letétösszege bármikor 16 ETH alá esik, akkor kikerül a validátori körből.

Egy rendszerszintűbb kockázati tényezőt is érdemes megfontolni. Proof of Stake rendszert ilyen méretű hálózatra még sosem vezettek be, így nem lehetünk egészen biztosak abban, hogy a kísérlet nem vall kudarcot valahogy. A szoftverekben mindig lesz valamilyen hiba és sebezhetőség, és ennek pusztító hatása lehet – különösen ha több milliárd dollárnyi érték sorsáról van szó.



5. fejezet – Az Ethereum és a decentralizált pénzügy (DeFi)

Tartalom


Mi az a decentralizált pénzügy (DeFi)?

A decentralizált pénzügy (vagy egyszerűen csak DeFi) egy olyan mozgalom, amelynek célja a pénzügyi alkalmazások decentralizációja. A DeFi-t nyilvános, nyílt forráskódú blokkláncokra építik, amelyekhez egy internetkapcsolattal (engedély nélküli) bárki szabadon hozzáférhet. Ez elengedhetetlen elem emberek milliárdjainak potenciális belépéséhez ebbe az új, globális pénzügyi rendszerbe. 

A növekvő DeFi-ökoszisztémában a felhasználók közvetítő nélküli (peer-to-peer (P2P) hálózatokon és decentralizált alkalmazásokon (DAppokon)keresztül érintkeznek az okosszerződésekkel és egymással. A DeFi nagy előnye, hogy bár mindezt lehetővé teszi, a felhasználók mégis végig megőrzik a pénzeszközeik feletti tulajdonjogot. 

Egyszerűen megfogalmazva: a decentralizált pénzügyi (DeFi) mozgalom célja egy új pénzügyi rendszer létrehozása, amely mentes a jelenlegi rendszer korlátaitól. A viszonylag magas szintű decentralizációja és a kiterjedt fejlesztői bázisa miatt jelenleg a legtöbb DeFi-alkalmazás történetesen az Ethereumon épül.  


Mire használható a decentralizált pénzügy (DeFi)?

Már bizonyára tudja, de a Bitcoin egyik legnagyobb előnye, hogy a hálózat működésének koordinálása nem igényel központi szereplőt. De mi van akkor, ha ezt alapötletként felhasználva programozható alkalmazásokat építünk a hálózatra? Ez a DeFi-alkalmazásokban megbúvó potenciál. Nincs központi koordinátor vagy közvetítő, és egy olyan pont sincs, amelytől a rendszer működése függ. 

Ahogy fentebb említettük, a DeFi egyik nagy előnye a nyílt hozzáférés. Több milliárd ember van a világon, aki nem igazán fér hozzá pénzügyi szolgáltatásokhoz. Ön el tudja képzelni, hogyan kezelné a mindennapi dolgait teljes pénzügyi bizonytalanságban? Emberek milliárdjai élnek így, és végső soron ez az a populáció, amelyet a DeFi próbál meg kiszolgálni.


Elterjed valaha széles körben a decentralizált pénzügy (DeFi)?

Ez mind remekül hangzik, de akkor miért nem hódította még meg a világot a DeFi? Nos jelenleg a DeFi alkalmazások többségének használata nehézkes, esetlen, gyakran akadoznak és nagyon kísérleti jellegűek. Mint kiderült, már az ökoszisztéma keretrendszereinek kialakítása is rendkívül nehéz, különösen egy elosztott fejlesztési környezetben.

A DeFi-ökoszisztéma építési kihívásainak megoldásához hosszú út vezet a szoftvermérnökök, játékelméleti szakemberek, mechanizmustervezők és mások számára. Ezért az, hogy a DeFi-alkalmazásokat valaha is széles körben használják-e majd, csak a jövőben dől el.


Milyen decentralizált pénzügyi (DeFi) alkalmazások vannak?

A decentralizált pénzügy (DeFi) egyik legnépszerűbb felhasználási területe a stabilcoinok szegmense. Lényegében ezek olyan tokenek a blokkláncon, amelyek értéke egy való világbeli eszközhöz – például egy fiat-valutához – van rögzítve. Például a BUSD az USD értékéhez van rögzítve. Az teszi olyan kényelmessé ezeknek a tokeneknek a használatát, hogy mivel a blokkláncon vannak, nagyon könnyű őket tárolni és átutalni.

Egy másik népszerű alkalmazástípus a hitelezés. Számtalan közvetítőmentes (peer-to-peer – P2P) szolgáltatás létezik, amely lehetővé teszi, hogy Ön kölcsönadja az eszközeit másoknak, és cserébe kamatbevételhez jusson. Ennek egyik legegyszerűbb módja a Binance Lending használata. Mindössze annyit kell tennie, hogy átutalja a pénzeszközeit a hitelezési tárcájába, és már másnap kamatjövedelemre tehet szert!

Mindazonáltal a DeFi vitathatatlanul legizgalmasabb részét a nehezen kategorizálható alkalmazások adják. Gondolunk itt a mindenféle közvetítő nélküli (peer-to-peer) decentralizált piacterekre, ahol a felhasználók egyedi kripto-gyűjteménydarabokat és egyéb digitális dolgokat cserélhetnek egymás közt. Ezek lehetővé teszik a szintetikus eszközök létrehozását is, ahol bárki megteremthet egy piacot szinte bármihez, aminek értéke van. Más felhasználási módok között említhetjük a predikciós piacokat, a származtatott eszközöket és számos egyéb területet.


Decentralizált tőzsdék (DEX-ek) az Ethereumon

A decentralizált tőzsde (DEX) olyan hely, ahol a felhasználói tárcák közvetlenül kereskedhetnek egymással. Amikor Ön a Binance-en kereskedik, amely egy centralizált tőzsde, akkor a pénzeszközeit a Binance-nek küldi el, és annak belső rendszerein keresztül kereskedik.

A decentralizált tőzsdék nem ilyenek. A varázslatos okosszerződéseken keresztül lehetővé teszik, hogy Ön közvetlenül a saját kriptotárcájából kereskedjen, ezzel felszámolva a tőzsdehackelések lehetőségét és egyéb kockázatokat.

A decentralizált tőzsdék nagyszerű példája a Binance DEX. Néhány más említésre méltó példa az Ethereumra épülő Uniswap, Kyber Network és IDEX. Sokan még azt is lehetővé teszik, hogy a maximális biztonság érdekében hardveres tárcáról kereskedjen.

Centralizált vs. decentralizált tőzsdék

Centralizált vs. decentralizált tőzsdék.


Fentebb bemutattuk a centralizált és decentralizált tőzsdék közötti különbségeket. Balra látható, hogy a Binance a felhasználók közötti tranzakciók között foglal helyet. Tehát, ha Alíz el akarja cserélni A tokenjét Robi B tokenjére, akkor először letétbe kell helyeznie az eszközeit a tőzsdén. A kereskedést követően a Binance ennek megfelelően átcsoportosítja egyenlegeiket.

Jobbra azonban egy decentralizált tőzsde látható. Észreveheti, hogy a tranzakcióban nem vesz részt harmadik fél. Alíz tokenjét egy okosszerződés segítségével közvetlenül kicserélik Bob tokenjére. Ily módon egyik félnek sem kell megbíznia egy közvetítőben, mivel a szerződésük feltételei automatikusan érvényesíthetők.

2020 februárjától a DEX-ek a legelterjedtebb alkalmazásokká váltak az Ethereum blokkláncon. A centralizált tőzsdékhez képest azonban a kereskedési volumen még így is kicsi. Mindazonáltal, ha a DEX fejlesztők és tervezők a felhasználói élményt barátságosabbá teszik, a DEX-ek a jövőben a centralizált tőzsdékkel vetekedhetnek.



6. fejezet – Részvétel az Ethereum-hálózatban

Tartalom


Mi az Ethereum csomópont?

Az „Ethereum csomópont” kifejezés azt a programot jelöli, amely bizonyos módon érintkezik az Ethereum hálózattal. Az Ethereum csomópont egy egyszerű mobiltelefonos tárcaalkalmazástól kezdve a a blokklánc teljes másolatát tároló számítógépig bármi lehet. 

Valahogy minden csomópont kommunikációs pontként működik, de az Ethereum hálózaton belül különböző típusú csomópontok találhatók.


Hogyan működik az Ethereum csomópont?

Az Ethereumnak, a Bitcoinnal ellentétben, nem egyetlen program az etalonja. Míg a Bitcoin ökoszisztémában a Bitcoin Core az elsődleges csomópontszoftver, addig az Ethereum a Yellow Paper alapján számos egyedi (de kompatibilis) programmal rendelkezik. Népszerű példák közé tartozik a Geth és a Parity.


Ethereum teljes csomópontok

Ahhoz, hogy az Ethereum-hálózathoz olyan módon kapcsolódjon, amely lehetővé teszi a blokkláncadatok független validálását, egy teljes csomópontot kell futtatnia a fent említett szoftverek segítségével. 

A szoftver letölti a blokkokat más csomópontokról, és ellenőrzi, hogy a benne szereplő tranzakciók helyesek-e. Emellett lefuttatja az összes szükséges okosszerződést, hogy biztosítsa, hogy ugyanazt az információt kapja, mint a többi társa. Ha minden a tervek szerint működik, akkor minden csomópontnak azonos másolattal kell rendelkeznie a blokkláncról a gépén.

A teljes csomópontok létfontosságúak az Ethereum működéséhez. Több, világszerte elhelyezkedő csomópont nélkül a hálózat elveszítené cenzúramentes és decentralizált tulajdonságait.


Ethereum könnyű csomópontok

Egy teljes csomópont futtatásával közvetlenül hozzájárulhat a hálózat egészségéhez és biztonságához. Egy teljes csomópont működtetéséhez azonban gyakran külön gépre van szükség, valamint időnkénti karbantartásra. A könnyű csomópontok jobb megoldást jelenthetnek azon felhasználók számára, akik nem tudnak teljes csomópontot futtatni (vagy egyszerűen csak nem akarnak).

Ahogy a név is sugallja, a könnyű csomópontok könnyűek – kevesebb erőforrást használnak és minimális helyet foglalnak. Így alacsonyabb teljesítményű eszközökön, például telefonokon vagy laptopokon is futtathatók. Ezeknek az előnyöknek azonban ára van: a könnyű csomópontok nem teljesen önellátóak. Nem szinkronizálják a blokkláncot teljes egészében, ezért teljes csomópontokra van szükségük ahhoz, hogy releváns információkkal lássák el őket.

A könnyű csomópontok a kereskedők, a szolgáltatások és a felhasználók körében népszerűek. Ezeket gyakran használják a fizetések teljesítésére és fogadására olyan esetekben, amikor a teljes csomópontok működtetése szükségtelennek és túl költségesnek bizonyul.

Ethereum bányászati csomópontok

Egy bányászati csomópont lehet teljes kliens vagy könnyű kliens. A „bányászati csomópont” kifejezést nem igazán használják a Bitcoin ökoszisztémájában, de ennek ellenére érdemes tudni ezeket a résztvevőket.

Az Ethereum bányászatához a felhasználóknak plusz hardverre lesz szükségük. Bevett gyakorlat a bányászgép építése. A felhasználók több GPU-t (grafikus feldolgozó egységet) csatlakoztatnak egymáshoz, hogy nagy sebességgel hasheljék az adatokat.

A bányászoknak két lehetőségük van: bányászhatnak szólóban vagy egy bányászpoolban. A szóló bányászat azt jelenti, hogy a bányász egyedül dolgozik a blokkok létrehozásán. Ha sikerrel járnak, nem kell megosztaniuk a bányászjutalmaikat senkivel. Azonban ha csatlakoznak egy bányászpoolhoz, akkor egyesítik hash teljesítményüket a többi felhasználóéval. Így nagyobb valószínűséggel találnak majd blokkot, de a jutalmakat meg kell osztaniuk a pool tagjaival.


Hogyan kell futtatni egy Ethereum csomópontot?

A blokkláncok egyik nagyszerű aspektusa a nyílt hozzáférés. Ez azt jelenti, hogy bárki futtathat Ethereum csomópontot, és a tranzakciók, valamint a blokkok validálásával erősítheti a hálózatot. 

A Bitcoinhoz hasonlóan számos vállalkozás kínál plug-n-play Ethereum csomópontokat. Talán ez a legjobb megoldás, ha csak egy csomópontot szeretne működtetni – azonban készüljön fel arra, hogy a kényelemért felárat kell fizetnie.

Mint említettük, az Ethereumnak számos különböző csomópontszoftver implementációja létezik, például a Geth vagy a Parity. Ha saját csomópontot szeretne futtatni, meg kell ismerkednie a futtatni kívánt implementáció beállítási folyamatával.

Hacsak nem szeretne egy archiváló csomópontnak nevezett speciális csomópontot futtatni, egy teljes Ethereum-csomópont futtatásához elegendő egy fogyasztói szintű laptop. Ugyanakkor nem javasolt a csomópontot a mindennapokban használt számítógépen futtatni, mivel jelentősen lassíthatja annak működését. 

A saját csomópont futtatása olyan eszközökön működik a legjobban, amelyek mindig online állapotban tudnak lenni. Ha a csomópontja offline állapotba kerül, jelentős időbe telhet, amíg szinkronizálódik a hálózattal, miután újra online állapotra vált. Ezért a legjobb megoldások azok az eszközök, amelyek olcsón megépíthetők és könnyen karbantarthatók. Például egy könnyű csomópontot akár egy Raspberry Pi-n is futtathat.


Hogyan lehet bányászni az Ethereumon?

Mivel a hálózat hamarosan átáll a Proof of Stake mechanizmusra, az Ethereumon történő bányászat nem a legbiztonságosabb hosszú távú terv. Az átállás után az Ethereum bányászok valószínűleg egy másik hálózatra irányítják bányászati berendezéseiket, vagy egyszerűen eladják azokat.

Ennek ellenére, ha részt szeretne venni az Ethereum bányászatában, speciális hardverre, például GPU-kra vagy ASIC-ekre lesz szüksége. Ha elfogadható hozamot szeretne elérni, valószínűleg szüksége lesz egy egyedi bányászgépre és olcsó áramhoz való hozzáférésre. Ezenkívül létre kell hoznia egy Ethereum tárcát, és be kell állítania a bányászati szoftvert, hogy használhassa azt. Mindez jelentős idő- és pénzbefektetést igényel, ezért alaposan fontolja meg, hogy készen áll-e a kihívásra. 


Mi az Ethereum ProgPoW?

A ProgPoW a Programmatic Proof of Work rövidítése. Ez az Ethereum Ethash nevű bányászati algoritmusának javasolt kiterjesztése, amelynek célja, hogy a GPU-kat versenyképesebbé tegye az ASIC-ekkel szemben. 

Az ASIC-rezisztencia évek óta erősen vitatott téma mind a Bitcoin, mind az Ethereum közösségben. A Bitcoin esetében az ASIC-ek váltak a hálózat domináns bányászati erejévé. 

Az Ethereumon is jelen vannak az ASIC-ek, de sokkal kisebb jelentőséggel bírnak – a bányászok jelentős része még mindig GPU-kat használ. Ez a helyzet azonban hamarosan megváltozhat, mivel egyre több vállalat dobja piacra az Ethereum ASIC bányászokat. De miért jelenthetnek problémát az ASIC-ek? 

Egyrészt az ASIC-ek drasztikusan csökkenthetik a hálózat decentralizációját. Ha a GPU-bányászok nem nyereségesek, és le kell állítaniuk a bányászati tevékenységüket, a hash ráta néhány bányász kezében összpontosulhat. Ráadásul az ASIC-chipek fejlesztése költséges, és csak néhány vállalat rendelkezik az ehhez szükséges képességekkel és erőforrásokkal. Ez a gyártási oldalon a monopolizáció veszélyét teremti meg azáltal, hogy az Ethereum bányászata potenciálisan néhány vállalat kezében központosulhat.

A ProgPow integrációja 2018 óta vita tárgyát képezi. Míg egyesek szerint ez egészséges lehet az Ethereum ökoszisztéma számára, mások ellenzik a hard fork kialakulásának lehetősége miatt. A Proof of Stake mechanizmusra való közelgő áttérés miatt még nem tudni, hogy a ProgPow valaha is bevezetésre kerül-e a hálózaton.


Ki fejleszti az Ethereum szoftvert?

A Bitcoinhoz hasonlóan az Ethereum is nyílt forráskódú. Bárki szabadon részt vehet a protokoll fejlesztésében, vagy alkalmazásokat építhet rá. Valójában jelenleg az Ethereum rendelkezik a legnagyobb fejlesztői közösséggel a blokklánc területén.

Az olyan források, mint Andreas Antonopoulos és Gavin Wood Mastering Ethereum című könyve és az Ethereum.org Developer Resources című útmutatója kiváló kiindulópontok azon fejlesztők számára, akik szeretnének bekapcsolódni. 


Mi az a Solidity?

Az okosszerződéseket eredetileg az 1990-es években tervezték meg, de a blokkláncokon való alkalmazásuk teljesen új kihívásokat jelentett. A Solidity-t 2014-ben Gavin Wood indítványozta, és azóta az Ethereumon az okosszerződések fejlesztésének elsődleges programozási nyelvévé vált. Szintaktikailag hasonlít a Java, a JavaScript és a C++ nyelvekre.

Lényegében a Solidity teszi lehetővé, hogy a fejlesztők olyan kódot írjanak, amelyet az Ethereum virtuális gép (EVM) számára érthető utasításokra lehet lebontani. Ha szeretné jobban megérteni a működését, a Solidity GitHub egy jó kiindulópont.

Meg kell jegyezni, hogy nem a Solidity az egyetlen nyelv, amely az Ethereum fejlesztők számára elérhető. Egy másik népszerű lehetőség a Vyper, amely szintaxisában jobban hasonlít a Pythonra.