TL;DR
A blokklánc technológia teljesen új típusú szervezeti struktúrákat hozott létre, amelyek autonóm módon, központi koordináció nélkül működhetnek. A decentralizált autonóm szervezetek (DAO-k) olyan elosztott entitások, ahol a közösség tagjai részt vehetnek a szervezet irányításában és a döntéshozatalban. A DAO-ban nincs központi hatóság. A hatalom a tokentulajdonosok között oszlik meg, akik szavazás útján közösen határozzák meg a legjobb eljárást. Egy DAO-ban minden tevékenység és szavazat látható a blokkláncon, így minden tranzakció publikus.
A DAO-k számos célt szolgálhatnak, a tagok pénzeszközeinek kockázati befektetésekhez való összegyűjtésétől kezdve a láncon kívüli adatok valódiságának ellenőrzéséig. A bitcoint sokan az eredeti decentralizált autonóm szervezetnek tekintik.
Mi az a decentralizált autonóm szervezet (DAO)?
A decentralizált autonóm szervezet vagy DAO egy közösség által vezérelt, központi hatóság nélküli, számítógépes kóddal irányított entitás. Mivel a működését meghatározó szabályok beépültek a szervezetbe, az képes önállóan, központi vezetés nélkül működni.
A hagyományos szervezetekkel ellentétben a DAO-kban nincs olyan személy vagy csoport, aki egyoldalúan hozhat meg és érvényesíthet döntéseket. A központi hatóság nélküli jogi struktúra egyre népszerűbb formája, a DAO kormányzási modell a közösség tagjai által szavazásra bocsátott javaslatokra támaszkodik.
A kriptorajongók által népszerűsített DAO-k decentralizált irányítási folyamat révén demokratizálják a szervezeti döntéshozatalt. Azáltal, hogy minden tagnak beleszólása van a szervezet irányításába, a DAO felhatalmazhatja tagjait arra, hogy közösen határozzák meg a szervezet jövőjét. Ez a megközelítés nagyban különbözik a hagyományos vállalati szervezetektől, ahol a vezetők és a jelentős részesedéssel rendelkező befektetők gyakorolják a többségi ellenőrzést.
A decentralizált autonóm szervezetek (DAO) megértése
Az engedély nélküli és cenzúramentes kriptovaluták, mint például a Bitcoin, egyik fő jellemzője a decentralizált jellegük. Ahelyett, hogy egy intézmény, például egy kormány vagy központi bank irányítaná, az ilyen eszközöket számítógépes hálózatok tartják fenn, amelyek szabályai a kódjukba vannak beépítve.
A kriptovaluták decentralizált jellegén felbuzdulva fejlesztők egy csoportja kiterjesztette ezt az elvet szervezeti szintre. 2016-ban indult el az első DAO azzal az elképzeléssel, hogy az összes tag közösen működjön irányító testületként.
Hogyan működnek a DAO-k?
A DAO-t általában a befektetők közössége működteti, akiket egy közös cél és gyakran egy további kriptogazdasági mechanizmus ösztönöz a szervezet működésében való részvételre. A DAO szabályait a közösségi fejlesztők egy törzscsapata írja bele az okosszerződésekbe, amelyek meghatározzák a DAO működésének alapvető kereteit.
Például a tagok szavazási eredménye alapján egy kódot lehet indítani a DAO tartalékát képező tokenek meghatározott mennyiségének elégetésére, vagy a tokentulajdonosok jutalmazására.
A DAO szabályait és tranzakciós nyilvántartásait átláthatóan tárolják a blokkláncon. A DAO-n belül a döntéseket általában a tagok javaslatai alapján hozzák meg. Ha egy javaslatot az érdekelt felek többsége támogat – vagy ha az megfelel valamilyen más, előre meghatározott szabályrendszernek –, akkor az automatikusan végrehajtásra kerül.
A DAO-tagok néha az általuk birtokolt irányítói tokenek száma alapján gyakorolt szavazati jogukban különbözhetnek egymástól. Például egy 100 tokennel rendelkező tag kétszer akkora szavazati joggal rendelkezik, mint egy 50 tokennel rendelkező tag. E gyakorlat mögött az az elképzelés áll, hogy a DAO-ban több pénzügyi befektetéssel rendelkező személyek motiváltabbak arra, hogy a szervezet érdekeit tartsák szem előtt. Egyes DAO-k kincstárakkal is rendelkeznek, amelyekben tokeneket helyeznek el, amiket a tagok fiat jpénzért cserébe kiadhatnak. A közösség szavazhat, és eldöntheti, hogyan használják fel a pénzeszközöket.
Bizonyos szempontból egy DAO hasonlóan működik, mint egy vállalat vagy egy nemzetállam, de sok fontos tekintetben decentralizáltabb módon. Míg a hagyományos szervezetek hierarchikus felépítésűek, és a döntéseket gyakran több bürokráciai szinten keresztül továbbítják, addig a DAO-k megszüntetik a hierarchiát. Ehelyett a DAO-k gazdasági mechanizmusokat használnak a szervezet és a tagok érdekeinek összehangolására.
A DAO tagjait nem köti semmilyen formális szerződés, csak egy közös cél és a konszenzus szabályaihoz kötött hálózati ösztönzők. Ezek a szabályok teljesen átláthatóak, és a szervezetet irányító nyílt forráskódú szoftverben vannak megírva. A DAO-k határok nélkül működnek, de az adott joghatóság törvényeitől függően, amelyekkel kapcsolatba lépnek, szabályozások hatálya alá eshetnek.
Miután egy DAO-t telepítettek, azt nem egyetlen fél, hanem a résztvevők közössége irányítja. Ha a protokollban meghatározott irányítási szabályok jól vannak kialakítva, akkor a hálózat számára legelőnyösebb eredmény felé kell terelniük a résztvevőket.
A DAO-kat a nyílt együttműködés operációs rendszereként is jellemezhetjük. Ez a rendszer lehetővé teszi az egyének és az intézmények számára, hogy közös célokért dolgozzanak együtt anélkül, hogy ismernék egymást, vagy megbíznának egymásban.
A DAO-k és a megbízó-megbízott probléma
A DAO-k megoldják a gazdaságban megbízó-megbízott dilemmának nevezett problémát. Ez akkor fordul elő, amikor egy személy vagy szervezet (a „megbízott”) képes döntéseket hozni és intézkedéseket tenni egy másik személy vagy szervezet (a „megbízó”) nevében. Ha a megbízottat a saját érdekei vezérlik, akkor figyelmen kívül hagyhatja a megbízó érdekeit.
A problémát súlyosbítja, hogy a megbízó és a megbízott között információs aszimmetria is fennállhat. A megbízó talán soha nem tudja meg, hogy kihasználják, és nincs módja meggyőződni arról, hogy a megbízott az ő érdekében jár-e el.
E probléma gyakori példái a polgárokat képviselő választott tisztségviselők, a befektetőket képviselő brókerek vagy a részvényeseket képviselő menedzserek.
A blokklánc technológia által lehetővé tett nagyobb fokú átláthatóság révén a DAO-k mögött álló, jól megtervezett ösztönzési modellek kiküszöbölhetik e probléma egyes részeit. A szervezeten belüli ösztönzők összhangban vannak, és nagyon kevés (vagy egyáltalán nincs) információs aszimmetria. Mivel minden tranzakciót egy blokkláncon rögzítenek, a DAO-k működése teljesen átlátható, és elméletileg megvesztegethetetlenné teszi őket.
A DAO-k előnyei
Decentralizált
Egy hagyományos szervezetben a legfontosabb döntéseket egy központi hatóság hozza meg. Egy DAO-ban az entitást érintő döntéseket a közösség tagjai együtt hozzák meg.
Átlátható
Az átláthatóság megköveteli a DAO minden tagjának elszámoltathatóságát. A DAO-n belüli szavazások a blokkláncon keresztül történnek, és publikusan megtekinthetők. Bárki megnézheti a tranzakciós nyilvántartásokat. Ez arra ösztönzi a közösség tagjait, hogy helyesen járjanak el, és visszatartja őket a közösség ellen elkövetett tevékenységektől.
Közösségi alapú
A DAO-k összehozhatnak embereket a világ minden tájáról, hogy egy közös célért dolgozzanak. Minden tagnak lehetősége van arra, hogy hozzájáruljon a projekthez. A hagyományos vállalati struktúrákkal ellentétben a decentralizált irányítás mechanizmusain keresztül mindenki kifejtheti elképzeléseit és javaslatot tehet a szervezeti tevékenységekre.
DAO példák
Bár nagyon egyszerű, a Bitcoin hálózat tekinthető a DAO első példájának. Decentralizált módon működik, és egy olyan konszenzusos protokoll koordinálja, ahol a résztvevők között nincs hierarchia.
A Bitcoin protokoll határozza meg a szervezet szabályait, míg a bitcoin mint fizetőeszköz ösztönzi a felhasználókat a hálózat biztosítására. Ez biztosítja, hogy a különböző résztvevők együtt tudjanak működni annak érdekében, hogy a Bitcoin decentralizált, autonóm szervezetként működjön.
A Bitcoin esetében a közös cél az értékek tárolása és átutalása a rendszert koordináló központi egység nélkül. De mire használhatók még a DAO-k?
Az összetettebb DAO-kat különböző felhasználási célokra, például decentralizált kockázati alapokra vagy közösségi médiaplatformokra lehet alkalmazni. A DAO-k a tárgyak internetéhez (IoT) csatlakoztatott eszközök működését is koordinálhatják.
A DAO-k egy alcsoportját decentralizált autonóm vállalatoknak (DAC) nevezik. A DAC hasonló szolgáltatásokat nyújthat, mint egy hagyományos vállalat, például telekocsi szolgáltatást. A különbség az, hogy a hagyományos vállalkozásokban megtalálható vállalatirányítási struktúra nélkül működik.
Például egy olyan autó, amely egy DAC részeként önmagát uralja és telekocsi szolgáltatást nyújt, autonóm módon működhet, és tranzakciókat bonyolíthat le emberekkel és más okoseszközökkel. A blokklánc orákulumok segítségével akár okosszerződéseket is aktiválhatna, és bizonyos feladatokat önállóan is elvégezhetne, például elmehetne a szerelőhöz.
Ethereum és a "The DAO"
A DAO egyik legkorábbi példája a találóan elnevezett „The DAO” volt. Az Ethereum blokkláncon futó komplex okosszerződésekből állt, amelyeknek autonóm kockázati alapként kellett volna működniük.
2016 májusában a DAO tokeneket egy elsődleges érmekibocsátás (ICO) keretében értékesítették, és tulajdonrészt és szavazati jogot biztosítottak ebben a decentralizált alapban. Röviddel az indulás után azonban a kriptovaluták történetének egyik legnagyobb hackertámadása során a DAO-ból a pénzeszközök körülbelül egyharmadát ellopták.
Ennek az eseménynek az lett az eredménye, hogy az Ethereum egy hard forkot követően két láncra szakadt. Az egyikben a csalárd tranzakciókat gyakorlatilag visszafordították, mintha a hack meg sem történt volna. Ezt a láncot nevezik ma Ethereum blokkláncnak. A másik lánc a „kód a törvény” elvéhez híven érintetlenül hagyta a csalárd tranzakciókat. Ezt a blokkláncot most Ethereum Classicnak hívják.
A DAO-k korlátai
Jogi korlát
A DAO-kat körülvevő szabályozási környezet még mindig nagyon bizonytalan, mivel a legtöbb joghatóság még nem határozta meg ezen új típusú entitásokhoz való hozzáállását. A folyamatosan bizonytalan jogi státusz jelentős akadálya lehet a DAO-k elfogadásának.
Összehangolt támadások
A DAO-k előnyös tulajdonságai (decentralizáció, megváltoztathatatlanság, bizalom minimalizáltság) természetüknél fogva hordoznak bizonyos teljesítménybeli és biztonsági kockázatokat. A DAO példája megmutatta, hogy ez az új szervezeti forma olyan újszerű kockázatokat vezethet be, amelyek a hagyományos szervezeteknél nincsenek jelen.
Centralizációs kérdések
Érvelhetünk úgy, hogy a decentralizáció nem egy állapot, hanem inkább egy tartomány, amelyben minden szint más típusú felhasználási célra alkalmas. Egyes esetekben a teljes autonómia vagy decentralizáció nem is lehetséges vagy nem lenne ésszerű.
A DAO-k lehetővé tehetik a résztvevők szélesebb körének az együttműködést, mint valaha, de a protokollban meghatározott irányítási szabályok mindig felvetnek majd centralizációs kérdéseket. Meglehet, hogy a centralizált szervezetek sokkal nagyobb hatékonysággal működhetnek – de lemondanak a nyílt részvétel előnyeiről.
Záró gondolatok
A DAO-k lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy megszabaduljanak a hagyományos hierarchiáktól és struktúráktól. A résztvevők tevékenységét koordináló központi entitás helyett automatizált irányítási szabályok terelik a tagokat a hálózat számára legelőnyösebb eredmény felé.
A Bitcoin-hálózat egy korai, leegyszerűsített DAO-nak tekinthető. A jó DAO-k tervezésének kulcsa a hatékony konszenzusszabályok lefektetése, amelyek megoldják a résztvevők összetett koordinációs problémáit. A DAO-k megvalósítása előtt álló igazi kihívás talán nem pusztán technológiai, hanem inkább társadalmi jellegű.
Ha többet szeretne megtudni a DAO-król, tekintse meg a Binance Research beszámolóját: A DAO-k elmélete és gyakorlata.